Bazsi egy nagyvárosi lakásban éldegélt szüleivel. Kedvenc játékai az autók voltak. Közülük is a legkedvesebb egy narancssárga kukásautó, amit a Mikulástól kapott a télen és azóta nem múlt el nap, hogy ne játszott volna vele.
Egyik délelőtt, miközben a sárga kukásautóját tologatta, hangosan azt kívánta:
- Bárcsak egy igazi kukásautót vezethetnék! Kiüríteném az összes szemetes kukát az utcában, sőt az egész városban!
Miközben ezt mondta, a narancssárga kukásautóra nézett és... mintha... az autó a lámpáival kacsintott volna egyet.
- Valóra válhat a kívánságod. Vegyél az öledbe és menjünk le az utcára. – hallotta
- Ki az? Ki beszél? – kérdezte, de senki nem válaszolt.
Bazsi izgatottan a karjaiba vette a kukásautót és leszaladt a lépcsőn, a ház elé.
- Kérlek, tegyél le a földre és állj egy kicsit messzebb!- hallotta újra
Óvatosan letette a kukásautót, három nagy lépést hátralépett és legnagyobb meglepetésére a kukásautó elkezdett nőni. És csak nőtt és nőtt. Egészen akkorára megnőtt, mint az igazi kukásautók.
- Most beszállhatsz. – mondta mosolyogva a kukásautó és kinyitotta az ajtaját.
Bazsi boldogan kapaszkodott föl a lépcsőn és csillogó szemekkel leült a vezetőülésbe.
- Induljunk és gyűjtsük össze az összes szemetet a városban!- kiáltotta boldogan
- Kösd be a biztonsági övet! – szólt a kukásautó és elindultak.
Először az utcában kezdték el kiüríteni a szemeteskukákat. Megálltak az első ház előtt, a kukásautó felemelte a kukát és beleszórta a szemetet a tartályába. A következő ház előtt is megálltak és kiüritették a kukát. Így haladtak házról házra. Ám egyszer, amikor a kukásautó éppen fel akarta emelni az egyik kék műanyag kukát, Bazsi halk nyávogásra lett figyelmes.
- Nyaú, nyaú, nyaú.
Bazsi gyorsan leszállt hogy megnézze mi az.
Ahogy felnyitotta a kuka tetejét, három, álmos szempár pislogott rá a nylon zacskók közül.
- Nyaú, nyaú, nyaú. - nyávogták
- Hiszen ezek kiscicák! Egy fekete, egy tarka és egy fehér!- csodálkozott Bazsi
- Ti mit kerestek itt?
- Eltévedtük- pityeregték
- Elkóboroltunk az anyukánk mellől. Éhesek voltunk és azt hittük, majd itt találunk ennivalót. Nagyon elfáradtunk, ezért bemásztunk a kukába és elaludtunk.
- Gyertek velem, majd én megkeresem a mamátokat. – mosolygott Bazsi kedvesen és óvatosan kiemelte őket a szemeteskukából.
A kiscicák nagyon éhesek és szomjasak voltak, ezért Bazsi vett a kiscicáknak a közeli boltban tejecskét. Magának pedig egy szívószálas almalevet.
- Ne féljetek, megtaláljuk az anyukátokat. – szólt és közben a saját anyukájára gondolt, aki már nagyon hiányzott neki.
Nem is kellett sokat menniük, mert hamarosan megpillantották cicamamát az út szélén, aki sírva kérdezgette az arra járókat:
- Nem láttátok a kiscicáimat? Elkóboroltak mellőlem, és hiába keresem, nem találom őket.
A kiscicák boldogan ugrottak mamájuk hátára.
- Ne haragudj! Soha többé nem kóborolunk el!- ígérték
- Nekünk még sok dolgunk van. - mondta Bazsi – Siessünk, mert nemsokára itt a vacsoraidő és haza kell érnünk.Viszlát! – integetett cicamamának és a kicsinyeinek.
Amikor már kiürítették az összes szemeteskukát a városban, hazafelé indultak. A kukásautó lefékezett a ház előtt, Bazsi kiszállt, és csodálkozva látta, hogy a kukásautó újra akkora lett, mint egy játék kukásautó.
Gyengéden felemelte és felsétált vele a lépcsőn. Amikor hazaért, az anyukája és apukája vidáman üdvözölték.
- Szia Bazsi, szép napod volt ma? – kérdezték tőle
- De még milyen szép! – válaszolta és beszaladt a szobájába
A kukásautót feltette a polcra. Elszaladt kezet mosni, megvacsorázott, megfürdött a kádban a sárga kacsákkal és a kishajóval, fogat mosott és miután felvette a pizsamáját még kiszaladt pisilni, majd bebújt az ágyába.
Az apukája mesét olvasott neki, az anyukája megölelte és puszit nyomott az arcára.
- Jó éjszakát Bazsi, álmodj szépeket! – mondták és apa lekapcsolta a villanyt.
- Jó éjszakát anya, jó éjszakát apa, jó éjszakát kukásautó! Igazán szép napunk volt ma.
A rajzokat a szerző készítette a meséhez.
I. Kacaj Panka Mese- és Versíró pályázat döntős alkotása
A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról:
"Alkotói vágyam változatos formában
igyekszik a felszínre törni. Ennek a vágynak az egyik
megnyilatkozása a meseírás is. Meseírással kisfiam születése
óta foglalkozom hobby szinten, a legtöbb mesém elég rövid és
spontán születik az esti altatási szertartás alatt. Így született
a Bazsi és a kukásautó mese is. ......A meseírás, a mesék számomra egy olyan világ kapui, ahol bármi lehetséges és minden álom valóra válik."
A mesetesztelő gyerekek véleménye:
" Minden mese nagyon tetszett, de a kedvencem a Bazsi és a kukásautó." - írta a 8 éves Mendi.
" A Bazsi és a kukásautó nagyon tetszett, mert én is szeretem a kukásautókat. A cicák pedig nagyon kedvesek. A rajzokat többször megnézegettük hozzá az öcsémmel, mert nagyon tetszettek." - írta az 5 éves Dorottya.
"A kukásautós mesénél nagyon tetszettek a rajzok" - írta a 10 éves Hajni.
"Ez a mese nagyon tetszett. A legjobb barátomat is Bazsinak hívják, biztos róla szól." - írta a 4,5 éves Bogi.
" Minden mese nagyon tetszett, de a kedvencem a Bazsi és a kukásautó." - írta a 8 éves Mendi.
" A Bazsi és a kukásautó nagyon tetszett, mert én is szeretem a kukásautókat. A cicák pedig nagyon kedvesek. A rajzokat többször megnézegettük hozzá az öcsémmel, mert nagyon tetszettek." - írta az 5 éves Dorottya.
"A kukásautós mesénél nagyon tetszettek a rajzok" - írta a 10 éves Hajni.
"Ez a mese nagyon tetszett. A legjobb barátomat is Bazsinak hívják, biztos róla szól." - írta a 4,5 éves Bogi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése