Székely Erzsébet Életképek és Képzelet című versei

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Felhívjuk szíves figyelmeteket, hogy a most következő vers, nem gyerekvers, hanem ifjúsági vers kategóriában indult!

Életképek

A csoda vezérel,

az úton vezet, végig,

holdfény világítja be,

és elkísér a hajnalcsillagig.

A fény az úton, a világosság

én magam vagyok,

kitörő álmok és a valóság 

csakis, értem vagytok.

Megfakult a világ,

a fellegekben járok,

kitörő lángként

izzok, élek, vágyok.

Kitörnek a színek a szívemből,

hatalmas robajjal távoznak

és én is más, vagyok ettől,

mert a szívem ötletektől zendül.

Ezer pici öröm.

Igen. Elért hozzám,

nem kell több, mert örök,

emlékül őrzöm, tovább.

Hinnem kell, hogy van tovább,

hogy a színek a szívemben élnek,

s míg a fellegekben járok, repít az álom,

s mindig fény lesz az úton, ha megtalálom.

Képzelet

Színek szálnak át a felhőn,

Ragyogva szállunk és megtaláljuk 

A világot, mely csak a miénk,

Bennünk él és bennünk szárnyal. 

Ragyog a szív és velem tart,

A végtelenben, együtt 

Hisz, ha megmarad itt velünk 

Izgalmasabb az életünk.

Ha akarom más,

Ha akarom velem, marad,

De mindig enyém leszel,

Örökre, édes, kedves képzelet.

I. Kacaj Panka Mese- és Versíró pályázat döntős alkotása

A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról: 

"versírás számomra az érzéseim, kifejezését jelenti. Azért szeretek írni, mert olyankor a saját világomat teremthetem meg magamnak és másoknak. Csodálatosnak tartom, hogy egy érzést, egy szót leírhatok teljesen más szavakkal, mégis felismeri aki olvassa. Viszont ezzel ellentétben van, hogy ugyanaz a vers más érzést vált ki az emberekből."

A szerző 14 éves. 

A zsűri véleménye:
"Fantasztikus versek, hihetetlen kifejezésmód."

"Felnőtt versek között is megállná a helyét."