2015. november 30., hétfő

Kacaj Panka Mesetára mesés versek és népdalok az állatokról - gyerek CD

Kacaj Panka Mesetárába az ígéreteihez híven ma este megérkezett a Mikulás! Természetesen nem üres kézzel jött...

Eljött a pillanat, hogy sok szeretettel virtuálisan átnyújthatom nektek a Kacaj Panka Mesetár Társaság alkotóinak első közös alkotását: Kacaj Panka Mesetára mesés versek és népdalok az állatokról CD-t!

A versek az I. Kacaj Panka Mese - és Versíró pályázatra érkezett alkotásokból válogattuk, amelyeket a hozzáillő népdalokkal választottunk el.

Hogy kikkel is találkozhatnak a gyerekek a CD-t hallgatva?

A verses mesekertbe eljutva megtudjuk, hogy miért lett bánatos Katica? Miből adódott a cicabaj, és mi történt Hód Milán egy éves szülinapján? Hogyan lett igaz barát a cápa és a bohóchal, mi történt a Szavannaoviban? Mióta zöld színű a levelibéka, és ha már arra jártunk megtudjuk, hogy milyen galiba történt a tónál? Gidamama hogyan tanította móresre a rókát, miért esett kétségbe Pipacsmanó meglátva kedves lovát? Hogyan talált barátra Póni, és Állatbarát Jenőnek ki segített a tanulásban. Végül kiderül a titkot, hogy mit gondolt a Mikulás, amikor puttonyával elment az állatok közé.


Az első CD összefogással, az Alkotók, Galagonya bohóc, Albert Péter, két hangstúdió és hozzáértő segítők támogatásával készült. A népdalokat Galagonya bohóc énekli.

VALAMENNYI SEGÍTŐNKNEK KÖSZÖNJÜK A GYEREKEK LEENDŐ ÖRÖMÉT !

Kacaj Panka Mesetára mesés versek és népdalok az állatokról
  

Az elhangzó versek és szerzőik:


G. Joó Katalin: Mesekert 

Cs. Nagy László: Pipacsmanó 

Válóczi-Angyal Irén: A bölcs pók apócska 

Reider Mónika: Szavannaovi 

F. Magyar Anikó: Katica bánata 

Bódai-Soós Judit: Cicabaj 

Tulok Teréz: Álarcosbál 

Vassné Szabó Ágota: Csííz 

Reider Mónika: A cápa és a bohóchal 

Cs. Nagy László: Levelibéka 

Kelemen Pálné: Galiba a tónál 

Mráz Erzsébet Irma: Gida legel a réten 

Kelemen Bata Mária: Póni barátra lelt 

Mihi: Mese az Állatbarát Jenőről 

Tulok Teréz: Mikulás 



Az elhangzó dalok: 

Nézz csak a réten szét; Künn a fákon; Árkot ugrott a szúnyog; A part alatt; Mit mos, mit mos, levél Katicája; Békadal; Sárga csikó; Lepke te kedves; A macskának négy lába; Én elmentem a vásárba.


Közreműködik: Galagonya bohóc és Albert Péter

Ének: Galagonya bohóc

Szerkesztő: Hajduk Márta

Rendező: Szatory Tibor

Borító: Madár Olga

Producer: Komárominé Győri Blanka, a Mesetár Társaság alapítója

Kiadó: Magtár Művészeti Alapítvány, Pannonhalma

Kacaj Panka Mesetár CD csak e-mailben rendelhető meg: kacajpankamesetara@gmail.com 


Ára: 990 Ft + ÁFA + postaköltség
( 1257 FT ÁFÁ-val + postaköltség) 


Úgy gondoljuk, hogy ez a CD igazi ajándék lehet minden állatokat szerető kisgyermek és nagy gyermek részére. Egy kis ízelítő itt meghallgatható: 



Mikulás meglepetése a Kacaj Panka Mesetárban! - minden kiderül november 30-án este! :)

Már úton van a Mikulás és idén Kacaj Panka ajtaján kopogtat először!

Kép forrása:www.ujszo.com

Figyeljétek este a blogot (www.kacajpankamesetara.blogspot.com) és a Facebookot!

A Mikulásnak természetesen segítői is akadtak, nézzétek csak a fotókat.





A meglepetés készítésében Galagonya bohóc és Albert Péter színművészek vannak a segítségünkre!

2015. november 28., szombat

Bagolyné Szűcs Andrea: Dióverő Marci

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Nincs a világon még egy olyan tűzrőlpattant vitéz, mint Dióverő Marci, aki fél kézzel elbánik minden nagyszájú erősködővel. Hogy nem hiszitek? Hallgassátok meg az igaz történetét!
Dióverő Marci mestere volt a dióverésnek, fél kezében úgy tartotta a dióverő rudat, mint más a hurkapálcikát, és néhány termetes ütéssel meg is szabadította a legmagasabb fákat is a kemény héjú finom terméstől. Ilyenkor úgy kopogtak a diók a fa alatt, mint nyáron a jég az ablakpárkányon jégeső idején, alig győzték felkapkodni az asszonyok a kötényükbe. Ha Marci segédkezett hamar tele lettek a nagy szakajtó kosarak, ezért nagy volt a becsülete a munkájának. Sajnos Marci semmi máshoz nem értett, emiatt együgyűnek, butának is gondolták, főleg, hogy nem volt nagy szószátyár sem, aki az unalmas perceit felesleges beszéddel tölti el, inkább leheveredett a kedvenc diófája alá és aludt.
Történt egy napon, hogy dobszó rázta fel a falut. A király dobosa egyenesen a piactérre ment, hogy kihirdesse a király akaratát.
„ Figyelem, figyelem! Adatik tudtára mindenkinek, hogy a király elérkezettnek látja az időt arra, hogy gyönyörű szép leánya, Málika királykisasszony férjhez menjen. Király urunk úgy határozott, hogy az a kérő veheti el feleségül, aki bármilyen tudásával a legjobban elkápráztatja a királylányt. Aki szeretne szerencsét próbálni, a palota előtti diófa sornál jelentkezzen.”
Indultak is mindenféle rendű és rangú kérők, válogatott cigány legények a palotába szerencsét próbálni. Vitték a portékáikat a fazekasok, legszebb virágaikat a kertészek, a legszebb hímzett kis csizmákat a suszterek. Előálltak mutatványaikkal a bűvészek, a költők verseket szavaltak, az énekesek énekeltek, a zenészek hegedáltak, az erőművészek súlyzókat emelgettek.
Nem tudni, hogy a lánynak egyik kérő sem tetszett igazán, vagy valóban egyik mutatvány sem volt kedvére való, de csak ásítozott és egyre nehezebben tűrte a hosszú egy helyben ülést. Azok sora pedig még nagyon hosszú volt, akik arra várakoztak, hogy megmutathassák magukat.

- Édesapám! Én inkább vénlány maradok, minthogy ezt a sok embert végig kelljen néznem, akik kinn várakoznak a kapu előtt. Engedjen, had sétáljak inkább a kedvenc diófáim alatt és had aludjam ki magam.

- Szó sem lehet róla leányom! Micsoda szégyen lenne, ha nem találnánk férjet Neked!
Nem volt menekvés, már sorakoztak is a következő mutatványhoz a kérők. Lövészek voltak, rendbe állottak, mint a katonák, majd egyszerre emelték az égre a puskájukat. Már csak a vezényszóra vártak, hogy hangos puskaropogással lőjenek egy szelíd galambra. A királylány, aki maga is szelíd lelkű volt, reszketett a félelemtől.

- Állj! – kiáltotta - Ne engedje Édesapám, hogy lőjenek. Ha szeret engem, kiparancsolja az országunkból az összes puskát!

- Ne butáskodj Te leány, akkor ki véd meg bennünket, ha egyszer valaki hívatlanul jön be a palotába?

Alig hogy ezt kimondta, az őrök jelentették, hogy odakinn a palota előtt hatalmas füst gomolyog. Jön egy sereg ellenség , mint egy hét fejű sárkány ,aki az orra likán tüzet fúj és mindent összetörve-zúzva közeledik a palota kert felé. Magát a királykisasszonyt akarják magukkal vinni. A város minden puskájának a golyózápora is csak csiklandozás lenne nekik, ha egyáltalán lenne olyan bátor lövész, aki a szeme közé nézne és lőne.

- Lássuk, ki lesz az? – kérdezte a király és végig nézett a kapu előtt sorakozó legényeken.

A kérőknek mindnek inába szállt a bátorsága, futott ki merre látott, a lövészek is hanyatt homlok menekültek. Egy legény maradt csak a király palotája előtti diófa sor előtt, maga Dióverő Marci.
Ahogy a diófák alá ért a sereg, Dióverő Marci kapta a rudat fél kézzel, csihi- puhi, kicsit megdöngette az ágakat. Potyogott a sok dió a földre, egyenesen a katonák buta fejére, de annyi, hogy azt sem tudták, hogy hol vannak, mi történt velük. Égszakadás, földindulás vagy miféle égi áldás ez? A vezérnek akkora púp nőtt a feje tetejére, mint egy jól megtermett krumpli, még a sisak is leesett tőle a földre.

- Meneküljünk! – kiáltotta. – még mielőtt palacsinta lesz belőlünk.

Kis idő múlva csak a füst maradt utánuk, meg a sok dió.

- Na ugye, hogy puska nélkül is lehet… - mondta a királykisasszony és hálás tekintettel nézett Marcira.

- Belátom, - mondta az öreg király – ez a legény megmentette az egész királyságot. Ki vagy te?

- Dióverő Marci vagyok királyuram

- Hagyjuk abba édesapám a versenyt, mert megtaláltam, akit kerestem. Marci olyat tud, amit senki más. Őt választom páromul.

Még aznap megtartották a hét országra szóló lakodalmat. 77 rúd diós kalácsot sütöttek a szakácsok a lepotyogott dióból, de mind a hetven hét olyan hosszú volt, hogy körbeérte a várost. Még templom egereinek is jutott finomság egy egész évig.

Dióverő Marci és Málika királykisasszony az óta is boldogan élnek, ha meg nem haltak.



Fotó forrása: www.mindmegette.hu 




I. Kacaj Panka Mese- és Versíró pályázat elődöntőbe jutott alkotása


A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról:
A gyermekirodalom szeretete a pályám kezdete óta elkísér, nem csak mesét írni, de a gyerekeknek mesét mondani is nagyon szeretek. A mese kincs, ami elvarázsolja a gyerekeket, építi a lelküket, gazdagabbá teszi a szókincsüket, fejleszti fantáziájukat és hozzájárul szorongásaik, félelmeik oldódásához.


A mesetesztelő gyerekek véleménye: 
"A Dióverő Marci nagyon vicces volt." - írta az 5 éves Zsombor.

"Nagyon szeretem a népmeséket, így ezen a héten a Dióverő Marci volt a kedvencem." - írta a 7 éves Péter. 

"A Dióverő Marciban az nem tetszett, hogy kicsit sok volt benne a szóismétlés. Viszont a szerelem nagyon tetszett benne. " - írta a 9 éves Eszter.

"Tetszett, hogy feleségül vette a királylányt benne Marci." - írta a 7 éves Peti. 

"Azért a Dióverő Marci tetszett ezen a héten, mert ez hasonlít legjobban egy népmesére és azokat nagyon szeretem." - írta a 8 éves Linda. 

  

2015. november 25., szerda

Egy bohóc titkai - Mondókára fel! pályázatunk első zsűri tagja, Galagonya bohóc bemutatkozik


Már augusztus óta szeretném Őt bemutatni. Azóta, amikor először írt a Kacaj Panka pályázatra, hogy szívesen eljön velünk a meséket és verseket bemutatni a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikára. A tengerből kihalászott bennünket, a kezdőket. Valami nagyon szép verssel szerettem volna most köszönteni őt, de olyan sok szépet olvastam a bohócokról, hogy nem tudtam választani. Talán saját szavaimmal is bemutathatom őt, röviden: Galagonya bohóc egy hatalmas öröm- és derűforrás. Azonnal érzed üde auráját már a telefonban is. Csodálatos, ahogy rátalált küldetésére, ahogy ilyen sok energiát ad lényével kicsiknek, nagyoknak.

Tehát a kapcsolatunk vele is egy Facebook csoportban kezdődött. Amikor a Fővárosi Állat- és Növénykert vezetője, Dr. Persányi Miklós főigazgató egy napra meghívta a döntőbe jutott alkotókat és családtagjaikat a csodás Kertbe, félve hívtam fel. „Csoda történt a kreatív mamák háza táján – mondtam leplezve zavarom – és nagy megtiszteltetés lenne, ha eljönnél és előadnál egy mesét vagy verset a nyertes alkotások közül.” Szerencsénkre nem elégedett meg ennyivel, és az egész műsor szervezésében segített, gyerekszínészeket hozott magával és Albert Péter színművészt is, aki azonnal a nagy mesemondók királya lett a pódiumon a mesék királynőjével, Ágnessel együtt. Felejthetetlen egy órát tölthettünk velük és az alkotóknak is megtiszteltetés volt az igazi mesevarázs, amit átnyújtottak nekünk.

Aztán Galagonya a közelünkben maradt, és innen már természetes volt, hogy ő lesz az egyik zsűri tag Mondókára fel! pályázatunknál, hiszen ki értene jobban a gyerekek nyelvén, mint Galagonya bohóc. :) Ráadásul ő is két gyermek anyukája, aki meg sem áll és folyamatosan szervez valamit, és igazán különleges az a kreativitása, amivel minden gyermek és felnőtt szívét ki tudja nyitni.

  • Teljesen más sikert képzeltél el magadnak, mikor elvégezted a színészképzőt? Hogyan lett Ábrahám-Tandari Ágnesből Galagonya bohóc?
  • Igen. Mindenképp. A pályán, mármint a színész pályán szerettem volna maradni és a vágyam az volt, hogy rólam szóljanak a hírek, hogy milyen fantasztikus színésznő vagyok. Hogy nincs nálam szebb és jobb. :)

  • Sok kis gyerek tart a bohócoktól, ahogy egyik Kacaj Panka döntős alkotásban is erről ír a szerző. Mi a te recepted a félelmekre?
  • Szerintem minden gyermek félelme a szülei félelemből, óva intéséből adódik. Azaz, ha egy gyermek oda szeretne jönni hozzám és elbizonytalanodik, akkor nem azért bizonytalanodik el, mert Fél, hanem, mert a szülő akaratlanul is óvja a "nem bánt", "ne félj" és a gyermek mindebből a Bánt és Félj szavakat hallja csak meg. A legjobb, amit ilyenkor tehet egy szülő, hogy hagyja, hogy a gyerek nyisson, és felfedezzen egy csodás világot, ahol az emberek így néznek ki. Jaj, erről nagyon sokat tudnék mesélni, de talán a legkirívóbb esetet had mesélem el: Egy díjkiosztó gálán vettem részt, mint Galagonya bohóc. Maga a rendezvény egy hatalmas aulában volt, egy tényleg nagyon hosszú folyosó mellett. Láttam egy kisfiút, aki olyan szorosan kapaszkodik édesanyjába, hogy eltöri a lábát, amint megpillant. Sőt elrohant a hosszú folyosó végére. Valahogy küldetésemnek érzem, hogy feloldjam. De hagytam, szokja a látványomat. Aztán odaléptem hozzájuk, de anyuka már messziről kiáltott: "Ne menjen közelebb, mert a gyerek fél a bohócoktól!" Jaj, neeee - gondoltam, mert itt nagy lesz a baj! Egy fél óra múlva visszamentem és megkértem az anyát csak pár percet adjon, és meg se szólaljon. Ha hiszed, ha nem a gyerek 5 perc elteltével a zsebemből cukorkát vett ki és közös fotót is készítettek a szülők rólunk. Nem hitték el...

  • Nekem anyukaként az is kihívást jelent, hogy egy-két apróságot le tudjak kötni, nemhogy 10-20 óvodást. A honlapodon található visszajelzések egymástól függetlenül mind ezt a képességedet emelik ki. Hogy teremted meg a csodát a szülinapokon?
  • A gyerekek nem azért vannak, hogy kioktassuk őket, hanem azért, hogy játszva foglalkozzunk velük és ismerjék meg a világot. Amikor én belépek egy csoportba, engedélyt kérek tőlük, a gyerekektől. Ők a főnökök látszólag. Utána pedig, ha megvan a bizalom, szívesen játszanak velem, és átadják a vezető szerepet tudtukon kívül. :)

  • Akik még nem találkoztak veled, azok nem tudják, hogy nem egy egyszerű bohóccal állnak szemben, hanem egy ízig-vérig igazi előadóművésszel, akinek aranypacsirta lakik a torkában, aki azonnal társ a huncutságával, aki pillanatokon belül ugyanúgy képes hisztizni, mint a gyerekek a nézőtéren, vagy ha kell, egy nyelven sír a gyerekekkel. Mikor derült ki számodra a tehetségnek ez az egyik legnehezebb műfaja?
  • Hű... Talán gyermekkoromban. Anyukám mindig rám szólt, hogy "ne kornyikáljak" már... Én csak felidézem ilyenkor az emlékeket, no meg a kislányomnak köszönhető, hogy utánozni is tudom. 

  • Hogy születnek a dalok? Csak a szülinapokon hallhatóak?
  • A dalokat együtt írjuk párommal Szöllősi Tamással illetve zenésztársammal Deseő Balázzsal, és közösen zenésítjük meg, hangszereljük. Balázs egyébként zseniális hangmérnök, zenei producer és session zenész. Nem is tudom, nélküle mit csinálnánk.A dalokat csak szülinapokra szántuk, ám mostanra megjelent a CD-m, van színpadi műsor is. Hazavihetővé vált a produkció.

  • Nagy fiad (Tamás 11 éves) és kislányod (Zselyke 3 éves) hogy viszonyul Galagonya bohóchoz? Nem furcsa nekik, hogy anyukájuk a hétvégéken más bőrébe bújik?
  • Tominak fura volt, mert akkor még nem voltam Galagonya bohóc, küzdelem volt minden egyes elindulás a nagyitól, mert ilyen esetben ő vigyázott rá. Zselyke pedig már bele született az "áramlásba". Neki ez természetes.

  • Ezek szerint a dalok, ritmusok fontos szerepet játszanak a gyerekekkel való kapcsolatodban. Mit adnak szerinted ezek a gyerekkorunkhoz? 

  • Mindenképp fontos, hogy a gyerekek úgy nőjének fel, hogy dalokat hallgatnak, énekelnek. Ami nem mindegy, hogy ezek milyenek a dalok. A mai óvodában hallgatható dalok nekem felnőtt fejjel nagyon morbidnak tűnnek, így inkább a saját dalaimat úgy alakítottuk, hogy az érthető, dallamos, könnyen megtanulható legyen, no meg különböző legyen a stílusuk. Fontos megmutatni a stílusok sokaságát már ilyen kis korban is. Huh erről sokat tudnék beszélni. 

  • A legkisebbek először a mondókákat skandálják, aztán jönnek a dalok. Ez Tominál és Zselykénél is így volt? 
  • Zselyke már az én dalaimon nőtt fel állandóan az Uszidalt kellett énekelni és játszani vele, no meg a Balerina dalt. Tomi nagyfiú, ő inkább már véleményt mond a dalokról. Minden féle zenét hallgatnak. Nagyon jó, hogy ennyire nyitottak Tomival sokkal több idő volt mondókázásra... többet is tudott, mint most Zselyke. Tominak a Tavaszi szél című népdal volt a legkevesebb.

  • A Babaexpón is ott voltál. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél a gyerekektől, a szülők-gyerekek kapcsolatáról?
  • Nagyon fontos számomra, hogy a gyerekek együtt tudjanak játszani szüleikkel, éppen ezért párna csatázunk a standunkon és a 3 nap alatt legalább háromszázan játszottak.

  • A szervezéseid mindig a megújulás felé mutatnak, amit a közönség, a vidéki meghívások is elismernek. Mi a következő lépés?
  • Most vezettük be termékként a Galagonya bohóc babákat, melyek sorszámozottak és kézzel készülnek. Ahogy már említettem elkészült a gyermeklemezem, és hamarosan jön a foglalkoztató mesekönyvem is. Ez utóbbit már lehet előrendelni is. Mindkettő jól mutat majd a karácsonyfa alatt, bármelyik is kerül oda. Mindegyiket a gyerekekre, komolyan odafigyelve alakítottuk és állítottuk össze, gyerekekkel tesztelve.
 Zselyke és a Galagonya babák 


Karolina lányom szeptemberben, a Díjátadón találkozott először Galagonya bohóccal. Azóta bárhol meglátja, a sminkes fotóját hozza nekem és mondja „szeretem Ági nénit!” Azt hiszem ennél őszintébb véleményre nincs is szükség, mint egy másfél éves lánykáé, aki az egyik reggel felébredt az összegyűrődött „altató-fényképen” és azt mondta: „Galagonya bohóccal álmodtam! Énekelt.” :)




2015. november 22., vasárnap

Válóczi- Angyal Irén: A bölcs pók apócska

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Aprócska pók apócska hálójában ücsörög

Arra szállt egy légyfiúcska, s feléje csücsörög

Zokon veszi pók apócska –Sehonnai csibész gyerek!

Csöppnyi eszed örökölted?

-Jössz te még az otthonomba, kapálózva, könyörögve.

Majd meglátom csücsörít-e apró ajkad közelembe…

Légyfiúcska tovább repült,-Bolond öreg, mit képzel ez?

Okos vagyok, s leleményes otthonába be nem lépek.

Szemtelenje repked fel, s le, mutogat és csúfolódik,

Hanem egyszer repültében pókhálóba gabalyodik.

Rimánkodik, kapálózik, esdekelve kérincsőzik

-Engedj haza, várnak engem, hiányzom majd szüleimnek

Legyen lelked kedves apó, fiatal vagyok még, s apró

Hosszan nézi pók apócska, elment kedve, s jó étvágya

Oda mászik zsákmányához, kiengedi hálójából

Ígéretet tetet vele –Soha többé ő feléje szálldogálást elfeledje!

Mert különben pórul járhat, pókgyomrában helyet találhat.

Légyfiúcska vigyázva már, soha többé arra nem száll.

Feledésbe merült eset, de pók apócska létezett.

Helyre tette szemtelenjét, tán mai is éli bölcs életét.




A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról: 
http://kacajpankamesetara.blogspot.hu/2015/11/angyalka001-emlekezes-dontos-alkotonkra.html

A mesetesztelő gyerekek véleménye:
"Nagyon tetszett a bölcs pók apóról és a szemtelen légyről szóló vers. Játékos, jó olvasni." - írta a 10 éves Fanni.

Angyalka001 – Emlékezés döntős alkotónkra, Válóczi- Angyal Irénre



Angyalka volt az e-mail címe. Az örömhírt küldő üzeneteimre nem válaszolt, még a díjkiosztó ünnepség meghívójára sem. Aztán a napokban postai levélben próbálkoztam. Férje hívott telefonon válaszul, Irén augusztus 20-án meseírás közben szép csendben elment, maga mögött hagyva az űrt férje, családja és barátai szívében.


Önéletrajzában így írt:

„1972-ben születtem a Pest megyei Abonyban. Gyermekkorom óta kapcsolatban állok az irodalommal, vagy így- vagy úgy. Édesapám által szerettem meg a meséket. Minden este szüleim közé feküdtem és ő rendíthetetlenül olvasta fel az éppen soron következőt. Édesanyámmal hallgattuk őt és szinte átéltünk minden egyes történetet.

Mikor már én is el tudtam igazodni a betűk országában magam vettem kezembe a lapozgatóst.

Majd jöttek a rím faragások, apróbb versecskék ajándékba a rokonoknak, barátoknak. Publikációra még csak gondolni sem mertem.

Sokat foglalkoztatott a gondolat, hogy megpróbálkozom a nagyobb lélegzetvételű írással is, de talán nem vagyok rá még felkészülve. Szeretem a csattanós, pörgős rímelőst, de szeretek tanmeséket is „papírra”vetni. Szórakozom, miközben írok. Élvezem és látom magam előtt a történetet. Ilyenkor egy másféle miliőben érzem magam.

Foglalkozásomat tekintve élelmiszer eladóként végeztem 1989-ben. Egy szolnoki szakközépiskola büféjében dolgozom, már tizedik éve.

Gyermekünket még nem sikerült „megtalálnunk”. Tudjuk, hogy létezik valahol, de még nem akarja felfedni magát előttünk. Rövidebben fogalmazva: Örökbefogadásra várunk.

Ha nekem kedvezne a szerencse és enyém lehetne a csodaszép takaró, név helyett csak ennyit kérnék ráhímezni: „AJÁNDÉK”



A nagy álom, hogy nyilvánosan is megjelenjenek versei, életében nem adatott meg neki. Férje a Kacaj Panka Mesetár Társaságnak megküldi fennmaradt írásait. Nehéz örökség, méltón fogjuk kezelni. Válóczi-Angyal Irén, kedves alkotónk, nyugodj békében! A Bölcs pók apócskára, döntőbe jutott versed hősére, mindig emlékezni fogunk.






Válóczi-Angyal Irén: Bölcs pók Apócska

2015. november 19., csütörtök

Mondókára fel! Hiszen mondókából sosem elég!



Kacaj Panka Mesetár Társaság Mondókára fel! pályázatának háza táján zajlik az élet. Társaságunk még csak egy hónapos múlt, és már szép emlékekre tekinthet vissza. A legszebb, hogy a döntőbe jutott mesékkel és versekkel egyre többen megismerkedhettek a megnyitott blogunkon, a mai napig több, mint 3500-szor nyitottátok ki. (www.kacajpankamesetara.blogspot.com )

A Társaság szóvivőjeként szerepeltem a Magyar Televízió Ma Délelőtt című műsorában, ahol Fábián Barna műsorvezetővel beszélgettünk a mesék, versek, mondókák fontosságáról. (38- perctől tekinthető meg a beszélgetés.) (http://www.mediaklikk.hu/video/ma-delelott-2015-10-23-i-adas/ )

Szabadkán a Pannon Rádióban, Búzás Zsuzsanna volt kíváncsi a részletekre, így közösen csábíthattuk a délvidéki gyerekeket is mondókázásra.. (https://soundcloud.com/user-597611399/26-10-2015-mondoka-palyazat-blackbox)

22 ország magyar vonatkozású internetes felületén és újságjában megjelent a plakátunk. Köszönjük, hiszen nélkülük nem jutunk szóhoz. Örültünk, hogy a kisgyerekek mese és mondókavilágát mindenhol fontosnak tartják. Reméljük a visszajelzéseket gyorsabban hozza a posta!

A Szórvány napján, november 15-én a Gyerekhíradó vendégei voltunk egy pár perc erejéig. A lényeg, hogy hova várjuk a felvételeket az lemaradt, de most pótoljuk a számunkra olyan fontos hírt és feliratot. (http://www.mediaklikk.hu/video/hetedhet-gyerekhirado-mondoka-186-2015-11-15/)

Egy beszélgetés keretében bepillantást nyerhettünk a legnagyobb magyarországi mondókázó közösség életébe, a Ringatók és PIC Ringatók világába. A Hazay nővérekkel igazán nagy élmény volt beszélgetni a gyönyörű munkájukról, amit a koraszülött osztályokon és különböző zenés foglalkozásokon élvezhet szülő és gyermek egyaránt (http://kreativbabaajandek.blogspot.hu/2015/11/vedd-olbe-ringasd-enekelj-interju-hazay.html )

Megtaláltuk a mondókák fontosságának egyik kiemelkedő szakértőjét, Tarján Verát, aki fővédnöke lett pályázatunknak. A vele készült interjúban nagyon hasznos és fontos tényeket osztott meg velünk arról, miért is fontos mondókázni már egészen kis kortól. Mivel Amerikában töltött több évet, jól ismeri a szórvány magyar gyermekek mondókázásának szükségességét is. (http://kacajpankamesetara.blogspot.hu/2015/11/mondokara-fel-palyazatunknak-fovednoke.html )


És hogy mit tartogat még Kacaj Panka Mesetárának 
mondóka pályázata? Csupa jó hírt!


  • A nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbítjuk a pályázat határidejét, december 10-én éjfélig várjuk a telefon és videofelvételeket. 

  • Várjuk a világban élő magyar közösségektől a Mikulás ünnepségekről készült videókat is!

  • Több szülő jelezte, hogy szívesen részt vennének, de a gyermekről nem szívesen küldene videófelvételt! Semmi gond, a videón ülhet egy mackó is és a háttérben mondókázhatnak a gyerekek! A lényeg, hogy együtt verseljünk, énekeljünk, mondókázzunk! :)

  • Felemeltük a korhatárt 10 évre, hogy minél többen jelentkezhessetek. :)

  • Hamarosan bemutatjuk zsűri tagjainkat is, hogy jobban megismerjétek kiknek is külditek végül is a videót? 

  • Természetesen a meghirdetett díjakon még „dolgozunk”. A csoportban mondókázó gyerekeknek és óvodásoknak üzenjük, hogy ők is kapnak olyan díjat, amelyet minden résztvevő élvezhet!




Varázsoljunk együtt egy igazi karácsonyi meglepetést Kacaj Panka virtuális karácsonyfája alá és mondókázzunk együtt!