Mráz Erzsébet Irma: Az erdőt meg kell védeni!

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Mesélő:

Kerek erdő közepén,

Az erdőnek legmélyén,

Vidáman él sok-sok állat,

Nem ismerős bú, se bánat.

Jó itt élni az erdőben,

A mindig friss levegőben.

Nem ér ide a por, a zaj,

Békesség van, nincsen ricsaj.

Van itt minden: süni, róka,

Madártanya a fák lombja.

Az odúban mókuspár,

Lassan többen lesznek már.

Tudós bagoly a szomszédban,

Úgy tűnik, ma jó kedve van.

Azt mondják, a környék esze,

Felnéz rá az erdő népe.

A tisztáson őzikék,

Hajkurásszák a lepkét.

Vadmalacok dagonyáznak,

A disznók nyomukban járnak.

Bogár, rovar, hal a tóban,

Rengeteg, nem mutatóban!

A fű között gyík szalad,

Nyúl fülel a fa alatt.

A tóparton békakánon,

Szitakötő a faágon.

Medve, farkas, egyéb állat!

Nem folytatom a listámat!

Az erdő szép napra ébredt,

A napkorong szépen fénylett.

Szellő borzolta a fákat,

Kék égen felhőcskék jártak.

Nagy zaj támad hirtelen,

Szokatlan, el sem hiszem!

Szarka néne jön csörögve,

Mintha világvége lenne!

Szarka néne:

Gyorsan! Gyorsan! Ébresztő!

Veszélyben van az erdő!

Gyertek velem, kicsik, nagyok!

Úgy siettem, majd meghalok!

Mesélő:

Összegyűlnek szaporán

Az erdő nagy tisztásán.

Ott tanácsot tartanak,

A Bölcs Baglyot várják csak.

Bölcs Bagoly:

Nyugodj már meg, Szarka néne,

Hogy mi történt, mondd el végre!

Látom rajtad, a baj nagy,

Annyira izgatott vagy.

Szarka néne:

Elindultam, ahogy szoktam,

Csak kicsikét tollászkodtam.

Kell a mozgás, repkedek,

Felmérem a terepet.

Bölcs Bagoly:

Igyekezz! Mondd, néne, kérlek!

Majd a többit elmeséled!

Halljuk most a lényeget,

Oldjuk meg a helyzetet!

Szarka néne:

Jól van! Jól van! Engedek!

Szürke zsákok! Rengeteg!

Ennyit még sohasem láttam,

Borsódzik tőle a hátam!

Közel nem is repültem,

Messzire menekültem.

Mi van benne? Nem tudom!

Így azt el nem mondhatom!

Ha felrobban, mit teszek?

Széttépi kis testemet!

Nem tagadom, nagyon félek,

Ezért hívok segítséget.

Bölcs Bagoly:

Nincs semmi baj, Szarka néne,

Szükséged van segítségre.

Most is égnek áll a tollad,

Megijedtél, ahogy mondtad.

Menjünk, mind, a szemlére!

Mi került az erdőbe?

Ki hozta, és miért tette?

Miért nem vigyáz a rendre?

Sok kérdés kavarog fejemben,

Úgy érzem, valami nincs rendben!

Barátaim, induljunk el!

Tegyük meg, amit tenni kell!

Mesélő:

Izgalom lett úrrá rajtuk,

Ott álltak a nagy zsáktornyok.

Azt nem tudta senki se,

Mit rejt a zsák belseje.

Bölcs Bagoly:

Kesztyűt húzok, kinyitom,

Mi van benne, megtudom!

Kicsit húzódjatok félre,

Készüljünk fel a veszélyre!

Mesélő:

Óvatosan kinyitotta,

Húzta orrát, fintorogva.

Ráncolta a homlokát,

Elkiáltotta magát:

Bölcs Bagoly:

Ez borzasztó! Rettenetes!

Meg kell tudni, ki a tettes!

Szeméthegy az erdőben?

Én a fákat megvédem!

Nagyon ronda, s szaga van!

Lesz hozzá néhány szavam!

Megbűnhődik, aki tette,

Ne legyen ilyenhez kedve!

Mesélő:

Beletúrt a szemétbe,

Ráakadt egy levélre.

Csekkek, számlák, borítékok,

Ezek már bizonyítékok!

Bölcs Bagoly:

Rigó Rozi, kérlek szépen,

Csacsi Csabit hívjad nékem!

Sürgősen beszélek vele,

Erre nincs semmi mentsége!

A zsákokról ne szólj semmit!

Jöjjön hamar!- mondj csak ennyit!

A buta csacsi ne tudja,

Bűne ma már bizonyítva.

Mesélő:

Rigó Rozi gyorsan pattan,

Érzi ő is, hogy nagy baj van.

A szemétnek nincs itt helye,

Elpusztulhat erdő s népe.

Csacsi Csabi éppen legel,

Nem is örül, hogy menni kell.

Bölcs Bagolynak nem mond nemet,

Érzi, hogy ezt most nem lehet.

Elindul, de rossz a kedve,

Egyre rosszabb, közeledve.

Eszébe jut a sok zsák,

Bizony, szégyelli magát.

Bölcs Bagoly néz szomorúan,

Ugyanúgy, mint mindannyian.

Csabi a föld alá bújna,

Vagy szép csöndben elpucolna.

Nem teheti, felvállalja,

Mit tett, végig nem gondolta.

Megbánt mindent már réges-régen,

Most kell, hogy bocsánatot kérjen!

Csacsi Csabi:

Igen, ez az én szemetem,

Bocsánat, hogy ilyet tettem!

Csacsi fejjel nem gondoltam,

Hogy magunkra veszélyt hoztam.

A szemét mindent tönkretehet:

Az erdőt, fákat, életünket.

A kukába belerakom,

Egész éjszaka dolgozom.

Bölcs Bagoly:

Megbántad rég, látom rajtad,

Rossz ötlet, hogy idehoztad,

De a csapat segít neked,

Együtt hordjuk a szemetet.

Mesélő:

A szeméthegynek nyoma sincsen,

Gyorsan helyére került minden:

Vasak, papír és üvegek,

Megtisztítva a terület!

Szarka néne már messze száll,

Figyel, s ha szemetet talál,

Azt Bölcs Bagolynak jelenti,

Az erdőt meg kell védeni!

Az illusztrációt Kovács Boglárka Sarolta (9 éves).

A Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kacaj Panka Mesetár Társaság közös Engedd élni! pályázatán különdíjas

A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról:
"Osztályfőnök voltam, anyák napjára készültünk, és egy gyereknek nem tudtam verset adni. Nevelőotthonban élt, nem ismerte az anyját, születésekor a kórházban hagyta. Én ismertem a körülményeket, írtam neki egyet. Így kezdődött."

Mesetesztelők véleménye:
"Nagyon tetszett a Meg kell védeni az erdőt mese, mert szeretem az erdőt, szeretek anyukámékkal ott kirándulni, különösen a Bükkben. És nagyon jó hosszú is volt." - Sára, 6 éves

"Ennek is kicsit unalmas volt az eleje, aztán gyorsult és izgalmas volt, de miért gondol egy szarka arra, hogy felrobban egy zsák? Az eleje olyan mint a kistestvérem képeskönyveinek a szövege. Aranyos történet. Tetszik, hogy nem szidták le a csacsit, mert látták, hogy már megbánta, sőt együtt tisztították meg az erdőt. Gondolom ez nem a csacsi szemete volt, hanem a gazdájáé, aki kivitette vele az erdőbe a zsákokat. Bár ezt sem kellett volna megtennie neki... Mert gondolom nem a csacsi számlái, csekkjei voltak a zsákban?:) Azért jó kis történet, de én manókkal is el tudom képzelni a szemét szétválogatását. Ők is segíthettek volna." - Bori, 9 éves

" Jó a címe, mert az is a természet védelméről szól. Tetszett, hogy dallamos volt, nagyon tetszett. Olyan volt mint egy diafilmes mese." - Lili, 6 éves

"Ez a vers is nagyon tetszik, mert szerintem is meg kell védeni az erdőt, és tisztelni is kell az erdőt, nem szabad tönkretenni, nem szabad otthagyni a szemetet, mert megbetegszik az erdő élővilága."  - Attila, 8 éves

Papp Róbert: Az utolsó fecske

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Tessék kérem továbbjönni,

Itt látható ma már

Múzeumunk új lakója,

E kitömött madár.

Kis hazánkban csapatostul 

Szelték át az eget,

Ettek szöcskét, ettek hernyót,

Kukacot és legyet.

Sárfészekben nevelkedtek

Fiókáik egyre,

Etetéskor jutott idő

Minden egyes begyre.

Villás farkuk jellegzetes,

Csinos frakkjuk szintén.

Nem várt rájuk márciusban

Senki jobban, mint én.

De amikor dróton ülve

Készültek az útra,

Tudtuk jól, a nyári szünet

Végéhez ér újra.

Még az elmúlt évtizedben

Élt közülük néhány,

De amit most önök látnak,

Rendkívüli példány.

És hogy mitől különleges

Kis madárkánk teste?

Mert ő volt a Földünkön élt

Legutolsó fecske.

Az utolsó fecske szerepében Pintér Gábor, mesélő Albert Péter, 

előadás a Kacaj Panka Díjkiosztó ünnepségen  

A Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kacaj Panka Mesetár Társaság közös Engedd élni! pályázatán felnőtt vers kategóriában I. helyezett 

A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról:

"Körülbelül 11 éve írok verseket, kizárólag gyermekeknek. 

Jómagam nagyon fontosnak tartom az állatok és növények védelmét, s harmadikos kis tanítványaimmal sokat foglalkozunk e témával rajz óráimon. Sok-sok verset írtam már nekik ez ügyben, de most a két legújabbal szeretnék pályázni."

Lugosi Csenge Anna: Nagykócsag

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Nagykócsag a szép mezőbe

Gyakran jár ki jó ebédre.

Pockok, egerek és sáskák

A lakomát ők szolgálják.

.

Csalogatja őt a zöld rét:

- Lakjál nálam szép kis vendég

Jobb lesz sorod, mint a nádban,

Szebb a fehér zöld fűszálban!


Nem mehetek – mond a kócsag

Lakásom a nádban jó nagy.

Jó lesz nékem ott a nádas,

Tó tündére nagyon nyájas.


Szeretem a nádas színét,

Susogását, halk zenéjét.

A tündér is nagyon várna,

Ha fészkemen nem találna


Tavasz van és zeng a nádas,

Énekel a nagy madárhad.

Egyre hívják a párjukat,

Bemutatják szép hangjukat.


Holdvilágos tavasz éjjen

Elcsendesül minden szépen.

Kócsag áll csak szomorúan

Nincsen hangja, így áll búsan.


Azon töri a kis fejét,

Hogy bűvölje el kedvesét.

Bugyog a tó, fodroz a víz,

Tótündér a kócsagra néz.


„ - Tudom, mért búsulsz szép madár,

Mindenki kedvesére vár,

Bár szép hangot nem adhatok,

Kapsz tőlem egy ajándékot!


Azt is tudom, hívott a rét,

De nyájas szava mit sem ért.

A nádasban itt maradtál,

Hozzám is hűséges voltál.”


A tündér kitárja karját,

Megrázza ezüstös haját,

Varázsige száll az éjben,

Kócsag áll a fényességben.


A hold fénye elhalványul,

Kócsag ámul a csodátul.

Nem érti a varázslatot:

Semmi semmit sem változott.


„Várd a reggelt!” – szól a tündér,

S eltűnik a hold fényénél.

A kócsag a fészkéhez ér,

Fejét hajtva, aludni tér.


A tóparton hajnalodik,

A nagykócsag ébredezik.

Tónak a tükréhez lépve,

Meghökken egész kis lénye.


És nézi, nézi ámulva,

Nem is ismer ön magára,

Vállán nagy, fehér tollfátyol

Kecsesen hátára omol.


Körül állják a madarak,

Bámulják a szép tollakat.

Köztük a kócsag kedvese:

„Fészket építhet hát vele”!


A tündértől így kapott hát

Szép hang helyett díszes ruhát,

Azóta minden tavasszal

Felölti, ha jő a hajnal.


Te is, ha a nádasban jársz,

Láthatod a szép tollruhát,

Melyben pompázik nádasok királya,

Lebeg utána hófehér uszálya.

A szerző saját műve

A Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kacaj Panka Mesetár Társaság közös Engedd élni! pályázatán gyermek és ifjúsági vers kategóriában III. helyezett és külön dicséret az illusztrációért

A szerző így ír önmagáról és a természethez, meséhez fűződő viszonyáról:

"Sok élményem van, ami az állatokkal kapcsolatos, ezeket szerettem volna megörökíteni, mikor először kezdtem írni. Meséim, novelláim a fiókban pihennek, kishúgomnak nagyon tetszenek, ezért gondoltam, hogy talán szívesen olvasnák más gyerekek is. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek minél előbb megszeressék és tiszteljék a természetet, hogy meglássák az értéket a fákban, madarakban és virágokban, mozduljanak ki, kiránduljanak, ismerjék meg a környezetüket, ne csak a virtuális világban éljenek. Ezért is örülök ennek a pályázatnak, hiszen a természettel kapcsolatos versek, mesék országszerte eljutnak, így rengeteg gyerek ismerkedhet meg velük, felhívja figyelmüket a természeti értékeik fontosságára." - a szerző 15 éves.

 

Márkus Boróka: Versciklus

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Vízparton

Látom a vízben

Keszeg eszeget,

Ott ül egy béka,

Bekap legyeket.

Egy csomó halat

Gólya fenyeget,

Lépdel a vízben,

Siklót keresett.

Kis küszvágó csér

Egy halfaló kismadár,

a bójára visszaszáll.

Kis halakért kiabál,

a szülei jönnek már!

Este fészek várja,

ringatja a nád.

Reggelre, ha felkel,

kishalakra vár.

Kép forrása: www.dunaipoly.hu

Fiókák a kertben

Szénaszálak, fű és tollak,

Szárnysuhogás.

Puha fészek, rovarétek

És csipogás.

Pihetollas kis gombócok

Óvó szüleikkel,

Rozsdafarkú énekére

Kelünk minden reggel.

Napról napra mind nagyobb lesz,

S végül kirepül,

De egy mégis ott maradt bent…

Még nem sikerül!

Vaku villan, madár illan,

Már száll odakint,

Reméljük, még visszatérnek

Kis barátaink!

A szerző saját fotója 

Pókkaland

Egyik napon éppen

Új lak után néztem,

Míg meg nem találtam,

Addig keresgéltem…

Szerintem az egész

Több órán át tartott

És végül megláttam

Egy kényelmes sarkot.

Lakhelyemen sütkérezve

Élveztem a napfényt,

de aztán, szent Isten!

Képzeld csak, mi történt!

Jött felém egy asszony,

Pohárral kezében,

S megkérte az urát,

Papírral segítsen.

Vízbe fojtanak majd!

Jaj, meg fognak ölni!

Most tudok sarkomnak

Utószor örülni!

Egyszer körbejártam,

Elbúcsúztam tőle,

Aztán bekerültem

Egy nagy üvegcsőbe.

Furcsa, de száraz volt,

Nem fulladhattam meg,

Ám észrevettem, hogy a zugtól

Jó messzire visznek.

Nyolc szememmel láttam,

Kivittek a kertbe,

Nyolc lábbal örültem

Újra földet érve!

Hálából azóta

A teraszon lakom,

Ha arra téved egy légy,

Hálómmal elkapom!

A szerző saját fotója

A Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kacaj Panka Mesetár Társaság közös Engedd élni! pályázatán gyermek és ifjúsági vers kategóriában I. helyezett 

A szerző így ír önmagáról és a természethez, meséhez fűződő viszonyáról:

Ez a pályázat közel állt hozzám, hiszen nagyon szeretem az állatokat, bármilyen fajtájúak legyenek is. Szeretem megfigyelni őket, de ezen kívül próbálok értük megtenni minden tőlem telhetőt.  
- a szerző 12 éves

II. Kacaj Panka Mese- és Versíró pályázat a Fővárosi Állatkerttel közösen - pályázati kiírás

A Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kacaj Panka Mesetár Társaság közös 

irodalmi pályázatot hirdet a Föld napján

„Engedd élni!” 

„Alkotói pályázat az élővilág sokféleségének védelmében” címmel.

Sokszínű világunk

A világ, mint ahogy mi magunk is, rendkívül sokszínű. A körülöttünk lévő természet tele van különlegesebbnél különlegesebb élőlényekkel, mint ahogy mi magunk csodálatos ötletekkel, gondolatokkal. De a természet sokszínűsége, változatossága sajnos könnyen eltűnhet, ha átgondolatlanul, rosszul használjuk a környezetünket a saját kényünk—kedvünk szerint. Eltüzeljük, levadásszuk, kibányásszuk és teleszemeteljük. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni erre a sokféleségre, hogy az csak az esőerdők mélyén fordul elő. Pedig ugyanolyan fontos a házunk körüli sokféle élőlény és a nekik otthont adó búvóhelyek megőrzése is, mint a távoli dzsungelek védelme. A tudósok ezt biodiverzitásnak – biológiai sokféleségnek– nevezik, ami tehát a földi élet sokszínűségét jelenti, bárhol is vizsgáljuk azt. Magába foglal mindenféle élőlényt a mikroszkopikus baktériumoktól a hatalmas bálnákig.


Kölcsönös függésben

Minden, amit teszünk, bizony nagy hatással van az élővilág sokszínűségére is. A tudósok úgy tartják, hogy a fajok eltűnésének sebessége akár 10.000-szer gyorsabb is lehet, mint az természetes lenne. Pedig nem csak a környezetünk függ tőlünk, mi is függünk környezetünk minőségétől: az élelmiszerünk, az ivóvizünk, de még a levegő is árthat nekünk, ha szennyezett. Ha pedig kimerítjük a készleteinket, kipusztítjuk az élőlényeket nem lesz sem üzemanyagunk, sem gyógyszerünk, de még ruhánk sem.

Ha védjük a körülöttünk élő természetet, egyben óvjuk gyermekeinket is: a jelenüket és jövőjüket jelentő környezetet. Gyermekeink nagyon fogékonyak az állatokkal, fákkal, virágokkal, védett értékekkel kapcsolatos történésekre. Rajtuk keresztül lemérhető, hogy milyen a kapcsolatunk a természettel, különösen, ha olyan kincset pillantunk meg, mint egy-egy ritka növény, madár vagy bogár. És nálunk gyakran jobban tudják, hogy a szemét nem a természetbe való!

Nagy felelősség tehát, hogy mit másolnak le gyerekeink, milyen szerepet tölt be a felnőttek, a családok életében a természet védelme, amely egyben gyermekeink jövőjének is a védelme.

II. Kacaj Panka alkotói/irodalmi pályázat kiírása

Téma: a körülöttünk élő természet és vadállatok felfedezése, védelme.

A pályamű: Az alkotás lehet saját fotókkal, rajzokkal illusztrált mese, vers vagy történet.


A vadon élő élőlények és gyerekek, illetve emberek kapcsolatát, a közeli természet védelmének, a felelős gondoskodásnak történetét leíró alkotásokat várunk Mesetárunkba. Az írások izgalmas állatkerti sétát is bemutathatnak, ha az az állatkertben vadon élő állatokról, növényekről mesél, pl. gyíkokról, madarakról vadvirágokról, fákról, békákról, teknősökről, stb.

Célunk, a különböző korú gyerekek és felnőttek figyelmét felhívni a környezetükben lévő természet kincseinek szeretetére, védelmére, óvására. A természet védelme iránti felelősségtudat kialakításához, természetessé válásához kívánunk a mesék gazdag világával hozzájárulni.


Kik pályázhatnak?
Hazai és határainkon túl élő alkotók, szülők, nagyszülők, és mindenki, akiknek tanulságos, netán humoros alkotása segít közel jutni gyerekekhez.


Életkor szerinti kategóriák: 

I. Gyermek (5-13 év) 

II. Ifjúsági (14-18.év) 

III. Felnőtt (18 év feletti)


Tartalom szerinti kategóriák: Mese / Vers / Történet
Nevezési díj nincs.


Az írások tartalmi és formai követelménye:
A fenti célokat segítendő, egy alkotó max. két írást küldhet, max. 2 gépelt oldalon, 1,5 -es sortávolsággal, 11 vagy 12-es betűmérettel. Rajzok és fotók csak a történetet illusztrálhatják.


A pályázat melléklete:
Az illusztrációt kérjük a pályázat mellékleteként elküldeni (ez lehet internetről letöltött kép is, de csak a forrás pontos megjelölésével!);


Alkotói önéletrajz (elérhetőség: telefon, város-ország megjelölése), motivációja a pályázaton való részvételre, miként kapcsolódik életébe az állatok, növények szeretete, védelme és amit még fontosnak tart beleírni, maximum 1 gépet oldalon, 11-12-es betűmérettel)


Nyilatkozat (a pályázat beküldése után küldjük meg e-mailben) megküldése, amellyel az alkotó hozzájárul a pályázatra beküldött alkotás ellenszolgáltatás nélküli felhasználáshoz. Igazolja, hogy a beküldött alkotás saját alkotása, és megerősíti, hogy alkotása még semmilyen formában nem került nyilvánosságra, azt semmiféle jogdíj nem terheli.


A pályázat elbírálása:
A pályázatot kiírók által felkért irodalmi zsűri a döntőbe jutott alkotásokat bírálja el. A döntőbe kerülést elő zsűri és társadalmi zsűri együttes pontjai döntik el. A társadalmi zsűri a Mesetár Társaság felhívására érkezett önkéntes mesetesztelő felnőttekből és gyerekekből áll.




A pályázatok beadási határideje: 2016. augusztus 31.


A pályázatokat kezelő Mesetár Társaság elérhetősége, ide várjuk a pályázatokat is!
E-mail:kacajpankamesetara@gmail.com

Web: www.kacajpankamesetara.blogspot.com
www.facebook.com/kacajpankamesetara

Kérdésekre e-mailben válaszolunk.



A pályázattal és az „Engedd élni!”kampánnyal kapcsolatban szívesen ad tájékoztatást az Állatkert kampányfelelőse, Szabon Márta.

E-mail: szabon@zoobudapest.com




DÍJAZÁS: kategóriánként és korosztályonként összesen 9 fődíj kerül kiosztásra.

Valamennyi döntőbe jutott alkotás bekerül a Kacaj Panka Mesetár online Könyvtárába. A legjobbakat az Állatkert honlapján is bemutatjuk.


Fődíj, I. helyezettek kategóriánként:
Oklevél és ingyenes publikálási lehetőség, Kacaj Panka Mesetára által kiadott gyermek CD,

Családi belépőjegyek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe,

Állatkerti könyvek,

Különleges állatkerti póló,

Természetről szóló filmek DVD-n,

Előfizetés az Állatkert és a Természettudományi Múzeum közös lapjára, az Állatvilágra.

II. helyezett kategóriánként:

Oklevél és ingyenes publikálási lehetőség, Kacaj Panka Mesetára által kiadott CD ,

Családi belépőjegyek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe,

Állatkerti könyvek,

Különleges állatkerti póló,

Természetről szóló filmek DVD-n.

III. helyezett kategóriánként:

Oklevél és ingyenes publikálási lehetőség,

Kacaj Panka Mesetára Mesés versek és dalok az állatokról gyerek CD,

Családi belépőjegyek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe,

Állatkerti könyvek,

Különleges állatkerti póló.

(A díjakban történő változtatás jogát a Fővárosi Állat- és Növénykert valamint a Kacaj Panka Mesetár Társaság fenntartja. )


Az ünnepélyes díjkiosztóra a Budapesti Állat- és Növénykert Varázshegyében kerül sor az ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET FESZTIVÁL keretében, 2016. október 1-6. között. A döntőbe kerülésről, és a gála időpontjáról e-mailben küldünk értesítést.


A pályázati végeredményt a Fővárosi Állat- és Növénykert valamint a Kacaj Panka Mesetár Társaság weboldalán és Facebook oldalán tesszük közzé, elsőként a nyertes pályázatokat, majd a döntőbe került alkotásokat.

Igazi meglepetés gyerekeknek! - Kacaj Panka CD

Különleges meglepetést keresel gyerekeknek?

Unod már, hogy az autóban mindig ugyanaz a gyerek CD szól? Mi tudunk számodra egy üdítő megoldást!

Kacaj Panka Mesetára vidám mesés versek és népdalok az állatokról CD! 

Rendeld meg most mindössze 990 Ft+ÁFA+postaköltségért.

Hogy kikkel is találkozhatnak a gyerekek a CD-t hallgatva?

A verses mesekertbe eljutva megtudjuk, hogy miért lett bánatos Katica? Miből adódott a cicabaj, és mi történt Hód Milán egy éves szülinapján? Hogyan lett igaz barát a cápa és a bohóchal, mi történt a Szavannaoviban? Mióta zöld színű a levelibéka, és ha már arra jártunk megtudjuk, hogy milyen galiba történt a tónál? Gidamama hogyan tanította móresre a rókát, miért esett kétségbe Pipacsmanó meglátva kedves lovát? Hogyan talált barátra Póni, és Állatbarát Jenőnek ki segített a tanulásban. Végül kiderül a titkot, hogy mit gondolt a Mikulás, amikor puttonyával elment az állatok közé.

A verseket színművészek adják elő: Galagonya bohóc és Albert Péter. A népdalokat Galagonya bohóc énekli kristálytiszta hangján. 

Kacaj Panka Mesetár CD csak e-mailben rendelhető meg: kacajpankamesetara@gmail.com 

Ára: 990 Ft + ÁFA + postaköltség

( 1257 FT ÁFÁ-val + postaköltség) 

Úgy gondoljuk, hogy ez a CD igazi ajándék lehet minden állatokat szerető kisgyermek és nagy gyermek részére. 

Hezitálsz? Ne tedd, hallgass bele most : 

https://soundcloud.com/user-597611399/kacaj-panka-mesetara

Kacaj Panka Mesetára mesés versek és népdalok az állatokról - gyerek CD

Kacaj Panka Mesetárába az ígéreteihez híven ma este megérkezett a Mikulás! Természetesen nem üres kézzel jött...

Eljött a pillanat, hogy sok szeretettel virtuálisan átnyújthatom nektek a Kacaj Panka Mesetár Társaság alkotóinak első közös alkotását: Kacaj Panka Mesetára mesés versek és népdalok az állatokról CD-t!

A versek az I. Kacaj Panka Mese - és Versíró pályázatra érkezett alkotásokból válogattuk, amelyeket a hozzáillő népdalokkal választottunk el.

Hogy kikkel is találkozhatnak a gyerekek a CD-t hallgatva?

A verses mesekertbe eljutva megtudjuk, hogy miért lett bánatos Katica? Miből adódott a cicabaj, és mi történt Hód Milán egy éves szülinapján? Hogyan lett igaz barát a cápa és a bohóchal, mi történt a Szavannaoviban? Mióta zöld színű a levelibéka, és ha már arra jártunk megtudjuk, hogy milyen galiba történt a tónál? Gidamama hogyan tanította móresre a rókát, miért esett kétségbe Pipacsmanó meglátva kedves lovát? Hogyan talált barátra Póni, és Állatbarát Jenőnek ki segített a tanulásban. Végül kiderül a titkot, hogy mit gondolt a Mikulás, amikor puttonyával elment az állatok közé.

Az első CD összefogással, az Alkotók, Galagonya bohóc, Albert Péter, két hangstúdió és hozzáértő segítők támogatásával készült. A népdalokat Galagonya bohóc énekli.

VALAMENNYI SEGÍTŐNKNEK KÖSZÖNJÜK A GYEREKEK LEENDŐ ÖRÖMÉT !

Kacaj Panka Mesetára mesés versek és népdalok az állatokról

  

Az elhangzó versek és szerzőik:

G. Joó Katalin: Mesekert 

Cs. Nagy László: Pipacsmanó 

Válóczi-Angyal Irén: A bölcs pók apócska 

Reider Mónika: Szavannaovi 

F. Magyar Anikó: Katica bánata 

Bódai-Soós Judit: Cicabaj 

Tulok Teréz: Álarcosbál 

Vassné Szabó Ágota: Csííz 

Reider Mónika: A cápa és a bohóchal 

Cs. Nagy László: Levelibéka 

Kelemen Pálné: Galiba a tónál 

Mráz Erzsébet Irma: Gida legel a réten 

Kelemen Bata Mária: Póni barátra lelt 

Mihi: Mese az Állatbarát Jenőről 

Tulok Teréz: Mikulás 

Az elhangzó dalok: 

Nézz csak a réten szét; Künn a fákon; Árkot ugrott a szúnyog; A part alatt; Mit mos, mit mos, levél Katicája; Békadal; Sárga csikó; Lepke te kedves; A macskának négy lába; Én elmentem a vásárba.


Közreműködik: Galagonya bohóc és Albert Péter

Ének: Galagonya bohóc

Szerkesztő: Hajduk Márta

Rendező: Szatory Tibor

Borító: Madár Olga

Producer: Komárominé Győri Blanka, a Mesetár Társaság alapítója

Kiadó: Magtár Művészeti Alapítvány, Pannonhalma

Kacaj Panka Mesetár CD csak e-mailben rendelhető meg: kacajpankamesetara@gmail.com 

Ára: 990 Ft + ÁFA + postaköltség

( 1257 FT ÁFÁ-val + postaköltség) 

Úgy gondoljuk, hogy ez a CD igazi ajándék lehet minden állatokat szerető kisgyermek és nagy gyermek részére. Egy kis ízelítő itt meghallgatható: 

https://soundcloud.com/user-597611399/kacaj-panka-mesetara

https://soundcloud.com/user-597611399/szel-futt-a-nadason

Jó szórakozást kívánunk!

Válóczi- Angyal Irén: A bölcs pók apócska

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Aprócska pók apócska hálójában ücsörög

Arra szállt egy légyfiúcska, s feléje csücsörög

Zokon veszi pók apócska –Sehonnai csibész gyerek!

Csöppnyi eszed örökölted?

-Jössz te még az otthonomba, kapálózva, könyörögve.

Majd meglátom csücsörít-e apró ajkad közelembe…

Légyfiúcska tovább repült,-Bolond öreg, mit képzel ez?

Okos vagyok, s leleményes otthonába be nem lépek.

Szemtelenje repked fel, s le, mutogat és csúfolódik,

Hanem egyszer repültében pókhálóba gabalyodik.

Rimánkodik, kapálózik, esdekelve kérincsőzik

-Engedj haza, várnak engem, hiányzom majd szüleimnek

Legyen lelked kedves apó, fiatal vagyok még, s apró

Hosszan nézi pók apócska, elment kedve, s jó étvágya

Oda mászik zsákmányához, kiengedi hálójából

Ígéretet tetet vele –Soha többé ő feléje szálldogálást elfeledje!

Mert különben pórul járhat, pókgyomrában helyet találhat.

Légyfiúcska vigyázva már, soha többé arra nem száll.

Feledésbe merült eset, de pók apócska létezett.

Helyre tette szemtelenjét, tán mai is éli bölcs életét.

A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról: 
http://kacajpankamesetara.blogspot.hu/2015/11/angyalka001-emlekezes-dontos-alkotonkra.html

A mesetesztelő gyerekek véleménye:
"Nagyon tetszett a bölcs pók apóról és a szemtelen légyről szóló vers. Játékos, jó olvasni." - írta a 10 éves Fanni.

Vassné Szabó Ágota: Csííz

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Ünnep van ma Hódéknál.

Egy éves lett Hód Milán.

Anyjuk! - szólott hódpapa

- süssél fából törzset ma.

Megették az egészet, 

mellé néhány haltörzset.

Elhívták a fényképészt:

hozná el a lencséjét.

Nem kell hozzá túl sok ész,

béka volt a fényképész.

I. Kacaj Panka Mese- és Versíró pályázat döntős alkotása

A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról: 
"Gyermekverseim szűk családi-, baráti körben voltak eddig publikusak, de igazán megtisztelő lenne számomra, ha - a fiók mélyéről előkerülve - a többi is örömöt okozhatna számtalan "manócskának"."

A mesetesztelő gyerekek véleménye:
"Nagyon tetszett a hódos vers. Rövid, aranyos. " - írta a 8 éves Bogi.

"Az egyik kedvenc állatom a hód, ezért ez a vers nagyon tetszik." - írta a 6 éves Peti.

Várfalvy Emőke: Fagylalt csendélet

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Üres még a tölcsér,

bele gömböt töltsél,

csak csokisat kérek,

vagy mégis inkább kéket,

puncs, rózsaszín eper,

az meg lila, szeder?

 

Tejszínhabos magas,

hegyén cukor havas,

csorgó szirup alatt,

olvadt fagylalt patak,

ragacs szivárvány láva,

csepeg apa nyakába. 

I. Kacaj Panka Mese- és Versíró pályázat döntős alkotása

A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról: 
"Elsőben írtam egy görög drámát az éves irodalmi vetélkedőre. A tanáraimban valószínűleg mély nyomot hagyhatott a szöveg, mert többek között ennek is köszönhetem, hogy átmentem a magyar érettségin.
Irodalmi értékűnek nevezhető szövegeket első fiam születése után kezdtem el írni. Mások kötnek, én rímeket hurkoltam, majd, ahogy gyermekem cseperedett, úgy szaporodtak a sorok s bővült a tartalom. Jöttek a mesék, mondókák minden színben és méretben. Ma már két kisfiam van, s a kereslet szinte végtelen."

A mesetesztelő gyerekek véleménye:
"A fagyis vers a kedvencem, már meg is tanultam és most tanítom az öcsémnek is." - írta a 8 éves Kriszti.

Tulok Teréz versei

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Mikulás

December van. Előveszi szánkóját a Mikulás.

Nem lehet már tovább várni. Hamarosan indulás.

Fúj a szél és esik a hó, előkerül a bunda.

Jó melegen felöltözik, úgy indul el az útra.

Az út szélén a kalapját lengeti a hóember.

Didereg és mégis örül hogy itt van már december.

Puttonyában a szakállas órák hosszat kotorász,

előhúz egy sapkát, sálat: - No hóember, te se fázz!

Mellette egy kis nyúl fut el: - Állj meg csak Tapsifüles!

Mit kérsz? Káposztát vagy répát? Választani is lehet.

Minden deres. Az ablakon

a hideg tél kopogtat.

Reggelire Nyulam-bulam

sárgarépát ropogtat.

Néki nem kell sapka meg sál,

meleg van a bundában.

Meg néha egy kicsit fél is,

kimelegszik

futtában.

Idén Róka Komáéknak

nem jár semmi ajándék,

kifosztották a tyúkólat,

sírnak Kukorikáék.

Kint a réten hóban-fagyban

didereg az 

őzike.

Néki illatos szénát visz.

Csalogatja:

- Jöjj ide!

Mackóékra nincsen gondja,

oda nem kell mennie.

Egész család békén alszik,

nincs szükségük semmire.

Mindenkinek jut ajándék,

senki sem szomorkodik.

Mire üres lesz a nagy zsák,

minden cipő 

megtelik…

Kép forrása: http://gondolkodjegeszsegesen.hu/a-mikulas-eredete/

Álarcosbál

Közeleg az álarcosbál.

Belépő jegy: álarc. Hoztál?

Kérdi a pókot a tücsök.

Kályha mellé lecsücsülök,

Bál végére megnősülök,

Vagy a kályhától megsülök.

Pók is azért jött a bálba,

Mert reumás minden lába.

A feje is mindig kába,

És a tánc egy kicsit hátha…

Segít, vagy ledönt a nátha?

Hogy eljött, még meg nem bánta.

A szíve is mindig lángol,

ha a párja tőle távol.

Megismerné akár százból,

talán ő is ég a láztól.

S úgy gondolta, ha majd táncol,

búcsúzik a reumától.

Felkérte hát Bolha Dórát.

Vett néki egy szép karórát.

Ha majd táncolnak egy órát,

Lehörpintnek néhány Colát,

mondhatja majd azt hogy jól járt.

Mert az esze szerte kószált.

A Dóri egy ügyes táncos,

a ruhája mindig ráncos.

Oly fiatal, mint egy táltos,

udvarlója volt már számos,

de neki ez mindig káros.

Éjjel-nappal folyton álmos!

Táncra tücsök is felkészült,

tetőtől talpig megszépült.

Dóra leány pirult, kékült,

Pillanatra meg is rémült.

Nem volt harag, már kibékült,

Csoda hogy bele nem szédült.

Nyolc lábára cipőt húzott,

Ruhája folt hátán folt volt.

Oly nagyot tán nem is túlzott,

elmesélte mily drága volt,

és milyen messze van a bolt,

ahol fűt-fát megvásárolt.

Mérges lett a Bolha Dóra!

Nem tetszett a szép karóra.

El tellett egy báli óra,

Ráugrott a csinos pókra,

Kikergette a nagy hóba,

Azután tért nyugovóra.

Kép forrása: http://www.hotdog.hu/mozaik_1/operahazi-mesek/operahazi-mesek

Gyermekvilág

Varázsol a tavaszi nap fára levelet, rétre virágot.

Mi is varázsoljunk

egy mókás, színes, vicces gyermekvilágot!

Legyen benne gyöngy és gyűrű,

guruljon a világon át!

Százhúsz éves ősz apóka

jól rázza meg rőt szakállát!

Potyogjon a temérdek kincs, arany, ezüst, gyémántkövek.

Ahogy leng a nagy szakálla,

fiatalodik az öreg!

Hét mérföldes csizmájában úgy fut,, mint a tapsifüles.

Ahova lép, ott lesz mindig

a fekete föld is füves.

Betéved egy óriáshoz, kölcsön kéri nagy szemét,

mert a nehéz ókulája

letörte már a fülét.

Sárkányokkal hadonászik: szakállát leperzselik.

Gurulnak az arany pénzek, a zsákokba csak merik.

Lám-lám jókor kerül elő

az a sok-sok drága kincs.

Olyan szegény az apóka,

hogy még egy szál haja sincs!

Mese végén meggazdagszik ő is,

mint a királyok. -

Minden lurkónak egy boldog Gyermeknapot kívánok!...

I. Kacaj Panka Mese- és Versíró pályázat döntős alkotása

A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról: 

"Verseket, óvodában, iskolában mindig könnyen, örömmel tanultam. A versírással negyvenkét éve az általános iskola nyolcadik osztályában ismerkedtem, azóta is folytatom."

A mesetesztelő gyerekek véleménye:
" Ezen a héten a Mikulásos vers tetszett a legjobban, mert bár még csak nyár van, már nagyon várom a Mikulást." - írta a 7 éves Dani.

Németh Eszter: Versek

FIGYELEM: A mesék, versek sem részben, sem egészben nem felhasználhatóak a szerző írásbeli beleegyezése nélkül!

Őszies nyár

Erős szeles időben

Galambok suhannak át az égen,

Fák levelei hullanak a földre

Mint szárny és láb az etetőbe.

Százzal jön a víz lefelé az égből

Jég kíséri őt erős széllel.

Galambok szállnak le a földre

Eső elől menekülve.

Nyári eső

Borús nagy felhőkből

Eső esik,

madarak százai

fatető alá húzódik.

Miközben az eső esik

(talán esni nem restellik)

borús felhők százai

potyognak lefelé a közelben.

A viccek vicce

Ha száj kinyitódik

nyelv elszáll

hegyekre, dombokra

a vicc- vidékekre.

Befordul a túloldalon

a Röhög utcába -

nem hozott semmit sem

a bolondok házába.

A tojók

Egész nap csak tojnak

és kotkodálnak.

Levesben és más ételben

elsőként választanánk őket.

Az nem lehetséges,

hogy a róka éjszaka lopja,

mert ha mégis lopna

abból nagy balhé volna.

I. Kacaj Panka Mese- és Versíró pályázat döntős alkotása


A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról:
"Idén, a nyári szünet elején írtam első verseimet, összesen négyet, a nagymamám baromfiudvarán, esős – szeles időben. Ezeket küldtem be a Kacaj Panka pályázatra. Azóta írtam még egyet, ami a kutyákról és gazdikról szól. Még sehol sem jelent meg írásom. Élvezem az írást, örülök, hogy a jó dolgokat leírhatom, és így nem felejtem el őket.
Pici korom óta minden nap olvasott nekem meséket az anyukám. Nagyon szeretem a meséket hallgatni és beleálmodni magamat. Amióta tudok olvasni, legtöbbször már én olvasok magamnak meséket, regényeket, verseket. Legutóbb a Kis herceget olvastam el, most a Pál utcai fiúk következik." 

A versek színeit és fotóit a szerző válogatta. 

A szerző 10 éves, pályázatunk legfiatalabb versenyzője. 

A mesetesztelő gyerekek véleménye:
"Nagyon tetszettek ezek a rövid kis versek, mert rövidek, egyszerűek, de pont ez a jó bennük." - írta a 9 éves Fanni.