Egy bohóc titkai - Mondókára fel! pályázatunk első zsűri tagja, Galagonya bohóc bemutatkozik

Már augusztus óta szeretném Őt bemutatni. Azóta, amikor először írt a Kacaj Panka pályázatra, hogy szívesen eljön velünk a meséket és verseket bemutatni a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikára. A tengerből kihalászott bennünket, a kezdőket. Valami nagyon szép verssel szerettem volna most köszönteni őt, de olyan sok szépet olvastam a bohócokról, hogy nem tudtam választani. Talán saját szavaimmal is bemutathatom őt, röviden: Galagonya bohóc egy hatalmas öröm- és derűforrás. Azonnal érzed üde auráját már a telefonban is. Csodálatos, ahogy rátalált küldetésére, ahogy ilyen sok energiát ad lényével kicsiknek, nagyoknak.

Tehát a kapcsolatunk vele is egy Facebook csoportban kezdődött. Amikor a Fővárosi Állat- és Növénykert vezetője, Dr. Persányi Miklós főigazgató egy napra meghívta a döntőbe jutott alkotókat és családtagjaikat a csodás Kertbe, félve hívtam fel. „Csoda történt a kreatív mamák háza táján – mondtam leplezve zavarom – és nagy megtiszteltetés lenne, ha eljönnél és előadnál egy mesét vagy verset a nyertes alkotások közül.” Szerencsénkre nem elégedett meg ennyivel, és az egész műsor szervezésében segített, gyerekszínészeket hozott magával és Albert Péter színművészt is, aki azonnal a nagy mesemondók királya lett a pódiumon a mesék királynőjével, Ágnessel együtt. Felejthetetlen egy órát tölthettünk velük és az alkotóknak is megtiszteltetés volt az igazi mesevarázs, amit átnyújtottak nekünk.

Aztán Galagonya a közelünkben maradt, és innen már természetes volt, hogy ő lesz az egyik zsűri tag Mondókára fel! pályázatunknál, hiszen ki értene jobban a gyerekek nyelvén, mint Galagonya bohóc. :) Ráadásul ő is két gyermek anyukája, aki meg sem áll és folyamatosan szervez valamit, és igazán különleges az a kreativitása, amivel minden gyermek és felnőtt szívét ki tudja nyitni.

• Teljesen más sikert képzeltél el magadnak, mikor elvégezted a színészképzőt? Hogyan lett Ábrahám-Tandari Ágnesből Galagonya bohóc?

• Igen. Mindenképp. A pályán, mármint a színész pályán szerettem volna maradni és a vágyam az volt, hogy rólam szóljanak a hírek, hogy milyen fantasztikus színésznő vagyok. Hogy nincs nálam szebb és jobb. :)

• Sok kis gyerek tart a bohócoktól, ahogy egyik Kacaj Panka döntős alkotásban is erről ír a szerző. Mi a te recepted a félelmekre?

• Szerintem minden gyermek félelme a szülei félelemből, óva intéséből adódik. Azaz, ha egy gyermek oda szeretne jönni hozzám és elbizonytalanodik, akkor nem azért bizonytalanodik el, mert Fél, hanem, mert a szülő akaratlanul is óvja a "nem bánt", "ne félj" és a gyermek mindebből a Bánt és Félj szavakat hallja csak meg. A legjobb, amit ilyenkor tehet egy szülő, hogy hagyja, hogy a gyerek nyisson, és felfedezzen egy csodás világot, ahol az emberek így néznek ki. Jaj, erről nagyon sokat tudnék mesélni, de talán a legkirívóbb esetet had mesélem el: Egy díjkiosztó gálán vettem részt, mint Galagonya bohóc. Maga a rendezvény egy hatalmas aulában volt, egy tényleg nagyon hosszú folyosó mellett. Láttam egy kisfiút, aki olyan szorosan kapaszkodik édesanyjába, hogy eltöri a lábát, amint megpillant. Sőt elrohant a hosszú folyosó végére. Valahogy küldetésemnek érzem, hogy feloldjam. De hagytam, szokja a látványomat. Aztán odaléptem hozzájuk, de anyuka már messziről kiáltott: "Ne menjen közelebb, mert a gyerek fél a bohócoktól!" Jaj, neeee - gondoltam, mert itt nagy lesz a baj! Egy fél óra múlva visszamentem és megkértem az anyát csak pár percet adjon, és meg se szólaljon. Ha hiszed, ha nem a gyerek 5 perc elteltével a zsebemből cukorkát vett ki és közös fotót is készítettek a szülők rólunk. Nem hitték el...

• Nekem anyukaként az is kihívást jelent, hogy egy-két apróságot le tudjak kötni, nemhogy 10-20 óvodást. A honlapodon található visszajelzések egymástól függetlenül mind ezt a képességedet emelik ki. Hogy teremted meg a csodát a szülinapokon?

• A gyerekek nem azért vannak, hogy kioktassuk őket, hanem azért, hogy játszva foglalkozzunk velük és ismerjék meg a világot. Amikor én belépek egy csoportba, engedélyt kérek tőlük, a gyerekektől. Ők a főnökök látszólag. Utána pedig, ha megvan a bizalom, szívesen játszanak velem, és átadják a vezető szerepet tudtukon kívül. :)

• Akik még nem találkoztak veled, azok nem tudják, hogy nem egy egyszerű bohóccal állnak szemben, hanem egy ízig-vérig igazi előadóművésszel, akinek aranypacsirta lakik a torkában, aki azonnal társ a huncutságával, aki pillanatokon belül ugyanúgy képes hisztizni, mint a gyerekek a nézőtéren, vagy ha kell, egy nyelven sír a gyerekekkel. Mikor derült ki számodra a tehetségnek ez az egyik legnehezebb műfaja?

• Hű... Talán gyermekkoromban. Anyukám mindig rám szólt, hogy "ne kornyikáljak" már... Én csak felidézem ilyenkor az emlékeket, no meg a kislányomnak köszönhető, hogy utánozni is tudom. 

• Hogy születnek a dalok? Csak a szülinapokon hallhatóak?

• A dalokat együtt írjuk párommal Szöllősi Tamással illetve zenésztársammal Deseő Balázzsal, és közösen zenésítjük meg, hangszereljük. Balázs egyébként zseniális hangmérnök, zenei producer és session zenész. Nem is tudom, nélküle mit csinálnánk.A dalokat csak szülinapokra szántuk, ám mostanra megjelent a CD-m, van színpadi műsor is. Hazavihetővé vált a produkció.

• Nagy fiad (Tamás 11 éves) és kislányod (Zselyke 3 éves) hogy viszonyul Galagonya bohóchoz? Nem furcsa nekik, hogy anyukájuk a hétvégéken más bőrébe bújik?

• Tominak fura volt, mert akkor még nem voltam Galagonya bohóc, küzdelem volt minden egyes elindulás a nagyitól, mert ilyen esetben ő vigyázott rá. Zselyke pedig már bele született az "áramlásba". Neki ez természetes.

• Ezek szerint a dalok, ritmusok fontos szerepet játszanak a gyerekekkel való kapcsolatodban. Mit adnak szerinted ezek a gyerekkorunkhoz? 

• Mindenképp fontos, hogy a gyerekek úgy nőjének fel, hogy dalokat hallgatnak, énekelnek. Ami nem mindegy, hogy ezek milyenek a dalok. A mai óvodában hallgatható dalok nekem felnőtt fejjel nagyon morbidnak tűnnek, így inkább a saját dalaimat úgy alakítottuk, hogy az érthető, dallamos, könnyen megtanulható legyen, no meg különböző legyen a stílusuk. Fontos megmutatni a stílusok sokaságát már ilyen kis korban is. Huh erről sokat tudnék beszélni. 

• A legkisebbek először a mondókákat skandálják, aztán jönnek a dalok. Ez Tominál és Zselykénél is így volt? 

• Zselyke már az én dalaimon nőtt fel állandóan az Uszidalt kellett énekelni és játszani vele, no meg a Balerina dalt. Tomi nagyfiú, ő inkább már véleményt mond a dalokról. Minden féle zenét hallgatnak. Nagyon jó, hogy ennyire nyitottak Tomival sokkal több idő volt mondókázásra... többet is tudott, mint most Zselyke. Tominak a Tavaszi szél című népdal volt a legkevesebb.

• A Babaexpón is ott voltál. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél a gyerekektől, a szülők-gyerekek kapcsolatáról?

• Nagyon fontos számomra, hogy a gyerekek együtt tudjanak játszani szüleikkel, éppen ezért párna csatázunk a standunkon és a 3 nap alatt legalább háromszázan játszottak.

• A szervezéseid mindig a megújulás felé mutatnak, amit a közönség, a vidéki meghívások is elismernek. Mi a következő lépés?

• Most vezettük be termékként a Galagonya bohóc babákat, melyek sorszámozottak és kézzel készülnek. Ahogy már említettem elkészült a gyermeklemezem, és hamarosan jön a foglalkoztató mesekönyvem is. Ez utóbbit már lehet előrendelni is. Mindkettő jól mutat majd a karácsonyfa alatt, bármelyik is kerül oda. Mindegyiket a gyerekekre, komolyan odafigyelve alakítottuk és állítottuk össze, gyerekekkel tesztelve.

 Zselyke és a Galagonya babák 

Fotók forrása: www.facebook.com/galagonyabohoc.oldala

Karolina lányom szeptemberben, a Díjátadón találkozott először Galagonya bohóccal. Azóta bárhol meglátja, a sminkes fotóját hozza nekem és mondja „szeretem Ági nénit!” Azt hiszem ennél őszintébb véleményre nincs is szükség, mint egy másfél éves lánykáé, aki az egyik reggel felébredt az összegyűrődött „altató-fényképen” és azt mondta: „Galagonya bohóccal álmodtam! Énekelt.” :)