Szeretnél-e látni most,
Sok érdekes állatot?
Kapd fel gyorsan hátizsákod,
Vedd nyakadba a világot.
Keress tapírt, hangyászt,
Vikunyát vagy kajmánt
Mehetsz míg a szemed lát,
Ott is hol még nem járt láb.
De ha holnap itthon maradsz,
Számold össze kiket láthatsz.
Felfedezhetsz számtalan lényt,
Mégis fogadd el azt a tényt:
Ha benézel a kert bokrába,
Réten fűbe, szép virágba,
Vagy csak az út porába,
Fordítsd fejed több irányba,
S meglátod, hogy millió
Körülötted a felfedezni való.
Rájuk tán már ügyet sem vetsz,
Meg sem nézed, hova léphetsz,
Pedig nekünk sokat érnek,
Jobb életünk, hogyha élnek.
Kell –e nekünk a giliszta,
Hogy a földet általkússza?
Fontos-e a katica,
Föld mélyén a sok hangya?
Hasznos-e a bodobács,
Minek a világnak darázs?
Káposztalepke bármerre száll,
Mindenütt csak nagy kárt csinál?
Vagy vegyük az egeret,
Aki sosem rág eleget.
És a rokon bőregér,
Ő még aztán éjjel sem fél.
Mi szükségünk mindezekre?
Mert mind hatnak életünkre.
Színesebb a kertünk tőlük,
És kezünkben van jövőjük.
Nem bántanak, csupán élnek,
Érintéstől nagyon félnek.
Ragadozók, s táplálékok,
Apák, anyák, ivadékok.
Hagyd létezni, el ne taposd,
Láthassák mind a szép napot!
Megérdemlik a védelmet,
Kapjanak hát több figyelmet!
S ha nem bántod, majd meglátod,
Megmentettél egy kis világot.
Illusztráció: Kanovszki Renáta
A Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kacaj Panka Mesetár Társaság közös Engedd élni! pályázatán felnőtt vers kategóriában II. helyezett
A szerző így ír önmagáról és a meséhez fűződő viszonyáról:
"Az állatok és az élővilág szeretete apró
gyerekkorom óta része az életemnek. Igyekszem a gyermekeimmel is
megismertetni az állatokat, mivel azt gondolom, minél többet
tudnak, annál inkább fontosnak érzik környezetük védelmét.
Szeretném, ha a gyerekek észrevennék, hogy mennyi csodás és
különleges lény vesz körül bennünket és ehhez elég csak
kimennünk a kertbe és kicsit szétnézni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése