A mesék világa mindig is lenyűgözött már gyerekkoromtól kezdve. Aztán 9 éves koromban a francia tagozatos általános iskolába jött egy új tanárnő és kinyitotta számunkra a mesék kapuját franciául is. Nem volt baj, hogy a háromnegyedét nem értettük a szövegnek, élveztük hallgatni a dallamát. Aztán mondatról mondatra együtt lefordítottuk, kiderült több szót ismerünk belőle, mint sejtettük. Sikerélmény, szókincsgazdagítás, egy más kultúra megismerése volt ez, miközben a sajátunkét sem ismertük még teljesen. Ráadásul Eszter néni mindig jutalomként hozott nekünk francia mesét, így azok az órák még emlékezetesebbek maradtak, olyannyira, hogy mai napig gondolok egy-egy mesére. A gyerekek a világra való nyitottságukból, kíváncsiságukból fakadóan rendkívül gyorsan sajátítják el az idegen nyelveket. Akkor érjük el a leghatékonyabb haladást, ha hasonlóan az anyanyelv elsajátításakor, a saját világukat, vagyis a mesék, játékok világát bevonjuk ebbe a tanulási folyamatba.
Szakértőnk, Fürész-Mayernik Melinda az Angol Kalauz.hu oldal megálmodója, édesanya és angol szakos nyelvtanító.
A játékos nyelvtanulás sikere valójában abban rejlik, hogy ez nem tanulás. A 10 éves kor után elkezdett nyelvtanulást nevezi a szakirodalom tényleges tanulásnak, a 10 éves kor előtti időszakban nyelvelsajátítás történik. A kettő között az óriási különbség, hogy míg a nyelvelsajátítás az anyanyelv megismeréséhez hasonló folyamat: nem tudatos tevékenység, a cél az üzenet átadása, a kommunikáció, addig a nyelvtanulás már valóban egy tudatos tanulási folyamat, ahol a cél a nyelvről való tudás megszerzése: szavak, nyelvtani szabályok megtanulása. A nyelvelsajátítás tulajdonképpen nem külön nyelvi fejlesztés, hanem egy komplex tevékenység, ami magával vonja a személyiség fejlődését, a gyermek fizikai, kognitív, érzelmi és társas képességeinek fejlődését, aminek szerves része a nyelvi fejlesztés is. Legyen az anyanyelv, vagy akár idegen nyelv. Az idegen nyelv elsajátítása ugyanolyan formában történik, mint ahogyan a gyermek az anyanyelvét is használja: tevékenység (=játék) közben. A módszer lényege, hogy többféle érzékszervi modalitást (módozatot) használunk a nyelvátadáshoz: auditív, vizuális, kinesztetikus (mozgásra) és taktilis (tapintásra vonatkozó) érzékelést.. Így a nyelvátadásban fontos szerepe van a hallásnak, a hanganyagnak, mondókáknak, daloknak, meséknek, a vizuális oldalról a szemléltetésnek: bábok, képkártyák és sok-sok tárgy, játék jelenlétének. A leghatékonyabb tanulási formák egyike pedig a mozgás (kinesztetikus modalitás), így a mondókákat, tevékenységeket minden esetben mozgással kísérjük. A taktilis modalitás a tapintást, manipulációt jelenti, vagyis a gyerekek mindent megtapasztalhatnak saját maguk.
A módszer bármilyen nyelvhez használható, hiszen ahogy a fentiekből is látszik, a játékos angol foglalkozásokon ugyanazt csináljuk, mint amit a gyermek az anyanyelvén is csinál: megismeri a világot, csak éppen egy másik nyelv segítségével.
- Hány éves kortól lehet vagy ideális az idegen nyelveket bevezetni egy kisgyereknél?
Egy második nyelv bevezetése történhet a gyermek születésének pillanatától is, gondoljunk csak a kétnyelvű családokra. A pici babák úgy születnek, hogy bármely nyelv hangkészletének elsajátítására képesek, akár akcentus nélkül is. Ha jól megfigyeljük a baba beszédfejlődésének kezdetét, érdekes lehet hallani egy-egy francia nyelvre jellemző hangot vagy a csettintőket, amik aztán egy idővel eltűnnek, ha a kicsi nem találkozik ezekkel minden nap. A leggyakrabban hallott nyelv(ek) hangkészletét sajátítják el a kicsik és bizonyított, hogy már az anyaméhben is hallanak, sőt meg is tudják különböztetni az egyes nyelveket. A saját gyermekem már hallotta a pocakomban is az angol nyelvet, a többször hallott dalokat egyértelműen fel is ismerte születése után. Miután világra jött énekeltem neki angolul is, tudatosan pedig a 3-4 hónap után kezdtünk a nyelvvel foglalkozni, az előtte levő idő szükséges volt ahhoz, hogy jobban megismerjük egymást, kialakuljon a napirendje stb.
Többen gondolják úgy, hogy először az anyanyelvén kell a gyereknek megtanulnia, aztán pedig az idegen nyelven, de véleményem szerint minél előbb kezdjük, annál jobb, a kicsi annál természetesebbnek veszi, hogy egy másik nyelven is történhet a „beszélgetés”. A beszédfejlődés szempontjából három állomás lényeges, amely az anyanyelvre és az idegen nyelvre is fennáll:
Néma időszak: A gyermek figyel, hallgat és megért.
Beszéd kezdete: Szavakat, kifejezéseket és akár verseket is el tud már mondani.
Önállósuló mondatalkotás: A saját szókincséből építkezve fejezi ki magát.
Így nem szükséges megvárni, hogy az anyanyelvén beszélni kezdjen gyermekünk, angol mondókákkal és dalokkal bátran megismertethetjük gyermekünket akár otthon, akár csoportos foglalkozás keretein belül, akkor is, ha pösze vagy még nem beszél teljes mondatokban a gyermekünk.
- Melyek a szülők félelmei, a leggyakrabban feltett kérdések?
A leggyakrabban ezek az állítások szoktak felmerülni a korai nyelvoktatás kapcsán:
Tanuljon meg először az anyanyelvén beszélni, aztán pedig az idegen nyelveken.
Ez egy irreális elvárás szerintem, tekintve, hogy a nyelv egy állandóan változó rendszer, nincs olyan pont az életben (még a felnőttnél sem), amikor azt mondhatnánk, hogy tökéletesen beszéljük a nyelvünket. Mindig születnek újabb szavak, a nyelvnek több rétege is van, ami folyamatos változásban él. A korai kezdéssel megalapozhatjuk a gyermek nyelvekhez való hozzáállását, amivel egy életre jó viszonyba kerülhet a nyelvvel.
Később kezd majd az anyanyelvén beszélni.
Minden gyerek más és más, így nem egyformán fejlődik a beszédkészségük sem. Vannak gyerekek, akik korábban, mások pedig később kezdik el a nyelvet használni. Tökéletesen megértik a szüleiket, a felnőtteket és meg is értetik magukat, de a megszólalásra még váratnak. A megkésett beszédfejlődésnek számos oka lehet (genetikai, környezeti tényezők, születéskor szerzett sérülések, mozgáshiány stb.), ám nincs kimutatható összefüggés, hogy a „korán” bevezetett idegen nyelv lenne a hibás. A „korai kezdés” jó indok lehet, ha a megkésett beszédfejlődés okát keressük. (Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor elsődleges az anyanyelv elsajátítása, pl. sérült gyerekeknél, de én most elsősorban egészséges gyerekekre vonatkoztatva beszélek.)
Össze fogja keverni a nyelveket.
Ez is egy gyakori félelem a szülők részéről, ami egyébként előfordulhat, de nem kell különösebben aggódni, egy idő után a gyerek „kinövi”. Mivel a két nyelven nem egyformán fejlődik, nem egyforma szinten beszéli azt, nyilván az egyik a domináns nyelve, ezért lesznek olyan szavak, amiket a másikkal helyettesít. Vagy a hangzása szimpatikusabb, vagy egyszerűen csak könnyebb megjegyezni, jobban tetszik a gyereknek. Az én lányom (két és féléves) is előszeretettel használja az angol szavakat magyar szövegkörnyezetben is, nem tulajdonítok neki nagyobb jelentőséget. Amit ilyenkor tenni érdemes, hogy egy nyelvet kiválasztunk, és azon elismételjük a helyes mondatot, hogy jól rögzüljön. Ez lehet akár magyar, akár az idegen nyelv is.
Felesleges időpazarlás, az iskolában is bőven ráér nyelvet tanulni.
Amennyiben megfelelő az átjárhatóság és a nyelv folytonossága, vagyis nem kezdi elölről az iskolában a nyelvet a gyermekünk, akkor nem igaz a kijelentés, hogy a társai behozzák. Az iskolai nyelvtanulásnak, ahogy a cikk elején is mondtam, semmi köze a nyelvelsajátítás folyamatához. Itt számolnunk kell már azzal is, hogy a nyelvet valóban tanulni fogja: szavak tanulása, nyelvtani magyarázatok és szerkezetek, fordítás stb. hogy csak néhányat említsek a (sajnos) nagyon népszerű órai tevékenységek közül. A gyereknek ugyanolyan kötelező tantárgy lesz az idegen nyelv, mint az összes többi. Ezzel szemben, aki már korábban barátságba került a nyelvvel, magabiztosan ül a nyelvórákon és nem tanulásnak fogja fel. Az iskolai nyelvoktatás is lehet játékos, minden érzékszervhez igazodó módszertannal telített, tevékenység központú, a gyermek igényeihez igazodó, de sajnos ebből van kevesebb, mert nincs rá idő, haladni kell a tanmenettel… Így érdemes az alapokat, a pozitív attitűdöket minél korábban kialakítani a kicsikben.
Egy virtuális kávészünet után holnap folytatjuk! Tartsatok velünk!
Addig is ha kedvet kaptok: http://angolkalauz.hu/
