Ma Melinda elmeséli hogy is zajlik egy - egy ilyen játékos foglalkozás és ott mit is mesél a gyerekeknek, illetve mi, szülők mit meséljünk angolul otthon.
A virtuális kávészünet után jöhet a folytatás. :)
Szakértőnk, Fürész-Mayernik Melinda az Angol Kalauz.hu oldal megálmodója, édesanya és angol szakos nyelvtanító. Versekkel, mesékkel segít nekünk eligazodni a játékos nyelvtanulási módszereivel a mesék világában.
- Hogyan képzeljük el az első találkozást az angol/idegen nyelvvel? Kezdetben milyen hatásokat tudsz kiváltani a legkisebbekből, aztán ez hogyan változik? A szülők is jelen vannak, hogy később tudjanak segíteni?
- A gyermek első találkozása az idegen nyelvvel függ attól, hogy mennyi idős, és milyen körülmények között találkozik a nyelvvel.
A kisebb gyerekek általában fogékonyabbak, nekik nem okoz semmilyen „fennakadást”, ha idegen nyelven is mondókázunk, énekelünk nekik. Mivel nekik természetes, hogy bizonyos dolgokat nem értenek a környezetükből, így az sem nehezíti meg az életüket, ha egy dolognak több neve van, vagyis a kutya lehet dog is, ő a szőrös állattal fogja összekapcsolni. Óvodás korig általában mindegy, hogy a szülő vezeti be a nyelvet vagy egy angol nyelvi játszócsoport keretein belül találkozik a gyermek az angollal, hamar befogadja, érdeklődik. Az első alkalommal előfordulhat, hogy egy-egy kisgyerek a személyiségéből adódóan picit bátortalanabb, egy-két alkalom után hamar feloldódnak, hiszen a szülő is jelen van a foglalkozásokon. A 3 évesnél fiatalabb korosztálynak szóló foglalkozásokon általában a szülők tanulják meg a mondókákat, dalokat, hogy azokat otthon ők is tudják minden nap énekelni, játszani a kicsikkel. Ha esetleg úgy látjuk, hogy a kicsi inkább a terem berendezésével van elfoglalva (ez is előfordulhat először), akkor is „ott van a füle”, hallja a dalokat és észrevétlenül rögzülnek is.
Amennyiben később, óvodában találkozik a gyermek a nyelvvel, csoportos foglalkozás keretein belül általában jobban elfogadja, mint amikor a szülő kezdi el otthon bevezetni a nyelvet a gyermek életébe. Mivel a kicsi számára a szülő az elsődleges biztos pont, nem fogja érteni, hogy egyik napról a másikra miért kezdünk el másik nyelven beszélni, amit ő nem ért. Meginoghat a bizalma, ilyenkor más lesz a szülő hangsúlya, hangképzése az idegen nyelven. Ekkor szoktam tanácsolni, hogy vessünk be egy bábot, aki csak angolul beszél, az ő bőrébe bújva játszhatunk angolul. Lehetnek különböző rituálék: angolos sarok, angolos doboz, angol köszönődal, amivel az angolos játékidőt jelöljük. Az óvodás csoportjaimban is trükkhöz szoktam folyamodni, nálunk is van angolos báb és minden foglalkozásnak megvan a kerete: elrepülünk Angliába majd a foglalkozás végén vissza. Az óvodásoknál már nincsenek jelen a szülők, de minden segédanyagot megtalálnak a honlapon, ami ahhoz kell, hogy otthon ők is játszhassanak a gyerekekkel. A csoportban angolozó gyerekeknél ritkán fordul elő, hogy visszautasítanák a nyelvet, a közösség ereje hat rájuk, látják, hallják, hogy a többiek is angolul énekelnek, játszanak.
- Milyen típusú mesékkel érdemes kezdeni (például képeskönyv vagy akár már rövidebb történetek)?
A kisebb gyerekek általában fogékonyabbak, nekik nem okoz semmilyen „fennakadást”, ha idegen nyelven is mondókázunk, énekelünk nekik. Mivel nekik természetes, hogy bizonyos dolgokat nem értenek a környezetükből, így az sem nehezíti meg az életüket, ha egy dolognak több neve van, vagyis a kutya lehet dog is, ő a szőrös állattal fogja összekapcsolni. Óvodás korig általában mindegy, hogy a szülő vezeti be a nyelvet vagy egy angol nyelvi játszócsoport keretein belül találkozik a gyermek az angollal, hamar befogadja, érdeklődik. Az első alkalommal előfordulhat, hogy egy-egy kisgyerek a személyiségéből adódóan picit bátortalanabb, egy-két alkalom után hamar feloldódnak, hiszen a szülő is jelen van a foglalkozásokon. A 3 évesnél fiatalabb korosztálynak szóló foglalkozásokon általában a szülők tanulják meg a mondókákat, dalokat, hogy azokat otthon ők is tudják minden nap énekelni, játszani a kicsikkel. Ha esetleg úgy látjuk, hogy a kicsi inkább a terem berendezésével van elfoglalva (ez is előfordulhat először), akkor is „ott van a füle”, hallja a dalokat és észrevétlenül rögzülnek is.
Amennyiben később, óvodában találkozik a gyermek a nyelvvel, csoportos foglalkozás keretein belül általában jobban elfogadja, mint amikor a szülő kezdi el otthon bevezetni a nyelvet a gyermek életébe. Mivel a kicsi számára a szülő az elsődleges biztos pont, nem fogja érteni, hogy egyik napról a másikra miért kezdünk el másik nyelven beszélni, amit ő nem ért. Meginoghat a bizalma, ilyenkor más lesz a szülő hangsúlya, hangképzése az idegen nyelven. Ekkor szoktam tanácsolni, hogy vessünk be egy bábot, aki csak angolul beszél, az ő bőrébe bújva játszhatunk angolul. Lehetnek különböző rituálék: angolos sarok, angolos doboz, angol köszönődal, amivel az angolos játékidőt jelöljük. Az óvodás csoportjaimban is trükkhöz szoktam folyamodni, nálunk is van angolos báb és minden foglalkozásnak megvan a kerete: elrepülünk Angliába majd a foglalkozás végén vissza. Az óvodásoknál már nincsenek jelen a szülők, de minden segédanyagot megtalálnak a honlapon, ami ahhoz kell, hogy otthon ők is játszhassanak a gyerekekkel. A csoportban angolozó gyerekeknél ritkán fordul elő, hogy visszautasítanák a nyelvet, a közösség ereje hat rájuk, látják, hallják, hogy a többiek is angolul énekelnek, játszanak.
- Milyen típusú mesékkel érdemes kezdeni (például képeskönyv vagy akár már rövidebb történetek)?
- A kislányommal egészen kicsi kortól nézegetünk mesekönyveket magyarul is és ezzel párhuzamosan angolul is. Véleményem szerint 1-1,5 éves kortól már felkelthetjük a gyermek érdeklődését az idegen nyelvű könyvek, mesék iránt. Kezdetben lehet mesekönyvben képeket nézegetni és beszélgetni róla, mik vannak a képen. Később pedig rövidebb mesékkel, majd egyre hosszabbakkal próbálkozni. Az anyanyelvi meséléshez hasonlóan itt is a fokozatosságot tartom szem előtt, életkori sajátosságok és nyelvi szint alapján is. Azoknál a gyerekeknél, akik többet találkoznak a nyelvvel, idősebbek és régebben ismerkednek az angollal, jöhetnek a bonyolultabb mesék is. Minden csoportomban szoktam meséket olvasni, a babás csoportba is viszek havonta 1-2 alkalommal mesekönyveket. Nekik általában „tapizós” könyveket, illetve kinyitható lapos könyveket, amiket meg is tudnak fogni, tevékenységhez kötött. Az óvodásoknál pedig a mesék feldolgozásához különböző módszereket szoktam használni: eljátszani, lerajzolni, továbbgondolni, befejezni stb.
Az angol mesék választásánál általában az alábbi szempontokat szoktam figyelembe venni:
A meséket nem csak “önmagukban” olvassuk, hanem minden mesét fel is dolgozunk, ehhez szintén több módszert szoktam használni:
- Milyen gyakran kell foglalkozni a gyerekekkel?
Az angol mesék választásánál általában az alábbi szempontokat szoktam figyelembe venni:
- nyelvi szint: szavak, nyelvtani szerkezetek – sikerhez juttatja a gyerekeket, megértik-e
- kiejtés: rímelő szavak, ritmus, intonáció, hangsúly, hanglejtés – élvezik-e a gyerekek ismételni
- sok bennük az ismétlés, előre lehet látni, hogy mi fog történni, jósolható a cselekmény, tud vele azonosulni a gyerek
- tartalom: érdekes, vicces, szórakoztató, emlékezetes, illeszkedik-e a gyerekek életkorához
- szemléltető eszközök: illusztráció, rajzok, színes képeke
- részvételre ösztönöz, motivál, kíváncsivá tesz
- pozitív élményeket vált ki
- szívesen rajzolja le, beszél a saját élményéről, eljátssza
A meséket nem csak “önmagukban” olvassuk, hanem minden mesét fel is dolgozunk, ehhez szintén több módszert szoktam használni:
- Aktuális szókincshez játékok: képkártyákkal – fuss az adott szóhoz, ismerd fel, mutass rá
- Játékos lapok, színezők
- Dalok, mondókák: az adott mese témájához illeszkedő mondóka, dal éneklése
- Mese eljátszása, szereplőknek való beöltözés, szerepjáték
- Kreatív tevékenységek: rajz, ragasztás, színezés stb.
- Milyen gyakran kell foglalkozni a gyerekekkel?
- Csoportos foglalkozásokat heti egy alkalommal tartok, mind a babáknak, mind az óvodásoknak. Ahhoz azonban, hogy a gyermek valóban használni tudja a nyelvet szükséges, hogy otthon a szülő is foglalkozzon vele. A heti egy alkalom ismerkedésre, „nyelvi fürösztésre” szolgál, a babák esetén megmutatja a szülőknek, hogy otthon hogyan folytatódhat tovább a gyermek angol nyelvi nevelése. Az ismerkedés, alapozás mellett a szülők otthon tudják folytatni a foglalkozáson megkezdett munkát. Napi 10-15 perc is elegendő, a lényeg, hogy inkább sokszor keveset. Az anyanyelvét is úgy tanulja a gyermek, ha beszéli, használja, így az idegen nyelv is akkor tud megfelelően rögzülni, ha napi szinten a mindennapok részévé válik.
- Milyen angol nyelvű meséket ajánlanál a szülőknek?
- Szerencsére több helyről is lehet jó minőségű angol nyelvű mesekönyveket, könyveket beszerezni, például nagyobb kiadók kínálata, Usborne, Oxford Owl, MMBookMarket, különböző sorozatok, amik a gyerekek nyelvi szintjéhez igazodnak: MMPublications.
A kisebbeknek, ahogy már említettem a képeskönyvek után jöhetnek a tapizós, interaktív, kinyithatós mesekönyvek, pl. Maisy.
A nagyobbaknak a mindennapi élethez kapcsolódó rövid történetek.
Sokáig én se mertem sem angolul, sem franciául Karolinának beszélni, mert féltem, hogy megzavarom az anyanyelvi fejlődését. Ezért is jó, ha az ember egy szakértőhöz fordulhat, aki tanácsokkal látja el, hogy hol, és mivel érdemes elkezdeni. Sokan feleslegesnek tartják a kisgyerekek idegen nyelvű képzését. Én úgy gondolom, ha jól csináljuk számukra ez is egy játék, amelyre aztán életük során támaszkodhatnak. Végül Linám önmagának kezdte el angol nyelvi karrierjét, amikor kapott egy Postás Pat (kedvenc meséje volt sokáig) könyvet angolul és kérte, hogy olvassam el. Majd vitte a mamának is, hogy ő is olvassa el neki. Mama mondta, hogy ő sajnos nem tud angolul, ezért nem tudja elolvasni ezt a mesét. Mire Karolina magabiztosan felelte: "Várj mama, hozom a szemüveged." Amikor Melindának elmeséltem a történetet, nevetett, mert Míra lányától is elhangzott a hasonló felszólítás.
Ha többet szeretnétek tudni a nyelvi fejlődésről és a kicsik játékos angol tanulásáról keressétek fel bátran Melinda honlapját: http://angolkalauz.hu/ vagy
Facebook oldalát: https://www.facebook.com/angolkalauz/?fref=ts
Köszönjük Melindának a szakértői közreműködést! Kérdésetek van írjatok bátran itt a cikk végén vagy a Facebookon a csoportunkban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése